Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI RENDSZERVÁLTÁS. A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG (1988-1989)

megvalósítani a Győri kapui, a Szentpéteri kapui, a Komlóstetői kereskedelmi szolgáltató egységeket, a martintelepi és az ómassai ABC üzleteket, az Iparcikk Áruházat, a Korvin Ottó nyugat egységeit, a Fészek Áruházat, valamint a Bükk Áruházat. A belvárosi kereskedelmi „mag" rekonstrukciója keretében befejeződött a „Tulipán" rehabilitációs tömb üzleteinek korszerűsítése és profilrendezése. A peremterületi alapellátás javítását szolgálja a magánlakásépítési területen új módszerként bevezetett kedvezményes telekjuttatás is, melynek révén Szirma-Berekkert és a Szőnyi-Marjalaki úti terület lakosságának alapellátását oldottuk meg. Miskolc és környéke természetföldrajzi adottságait, történelmi értékeit tekintve nem csak országos, de nemzetközi szempontból is jelentős idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik. Lehetőségeink jobb kihasználását azonban még továbbra is fékezik a szűk keresztmetszetek, így döntően az infrastruktúra viszonylagos elmaradottsága. 1985-1989. között az aktív turizmus csökkent, és hasonló tapasztalható a férőhelyek számánál is. Az 1985. évi közel 173.000 vendéggel szemben 1988-ban a vendégek száma közel 29.000-rel kevesebb volt. A városba látogató turisták 60%-a a közepes és alacsony árfekvésű kereskedelmi szálláshelyeket veszi igénybe. Az elmúlt néhány évben az idegenforgalmi fogadóképesség növelését szolgáló fejlesztések a halaszthatatlan, legszükségesebb feladatok megoldását célozták (Bánkúti szennyvíztisztítás, útépítés, Diósgyőri vár illemhely létesítés, Tapolcai strandbővítés, melyek megvalósítását a Mátra Bükki Intéző Bizottság is segíti pénzügyi támogatással (37 millió Ft). f) Foglalkoztatás Az utolsó választási ciklusban az ország foglalkoztatási helyzetében jelentős negatív irányú változások következtek be, melyek térségünkben fokozottan jelentkeztek a közismert okok - kedvezőtlen és egyoldalú gazdasági struktúra, alacsony kvalifikáltsági szint, stb. miatt. A foglalkoztatási szint csökkenése, a munkanélküliség megjelenése és elismerése szükségessé tette az egyre súlyosbodó foglalkoztatási helyzet kezelésére alkalmas eszközök kialakítását, ill. működtetését. A foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer egy-egy elemének úgymond első alkalmazója volt térségünk. A kormányzati szinten elhatározott intézkedések és elkülönített pénzalap mellett Miskolc város tanácsa saját költségvetéséből létrehozott egy ún. Munkahelyfejlesztési alapot, melynek célja a foglalkoztatási gondokat enyhítő új munkahelyek létrehozásának támogatása volt. Az elmúlt öt évben a munkaerőhelyzet romlásával párhuzamosan bővült a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer, melynek legrégebben funkcionáló eleme az átképzési támogatás. 1986-ban 526 fő részesült átképzési támogatásban, 1989-re ez a nagyságrend elérte a 2.700 főt. 1990. első félévében 1.834 fő szerzett új szakmai ismereteket a Foglalkoztatási alapból nyújtott támogatás segítségével. Időközben az átképzés formái is átalakultak, míg korábban a vállalati átképzés dominált, addig napjainkban a munkanélküliek munkaerőpiaci átképzése történik. A gazdaságtalan tevékenységek megszüntetése, a foglalkoztatott létszám racionalizálása 1987-ben életre hívta a meghosszabbított felmondási idő, illetve ennek folytatásaként az elhelyezkedési támogatás rendszerét, melyet az