Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI RENDSZERVÁLTÁS. A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG (1988-1989)

több komplex épület felújítást, rekonstrukciót megvalósítani. Ezek közül jelentősebbek: Egressy Béni Zeneiskola, Villamosipari Szakközépiskola fűtés-rekonstrukciója, Kohóipari Szakközépiskola komplex felújítása, Nemzeti Színház rekonstrukciója, Kossuth Filmszínház rekonstrukciója, Debrecen M. téri Kollégium rekonstrukciója, 19. sz. Altalános Iskola fűtés korszerűsítés, 17. sz. Általános Iskola korszerűsítés, 18. sz. Általános Iskola korszerűsítése. Ezen kívül számos gond, műszaki probléma megoldására került sor (pl: fűtésrekonstrukciók, lapostetős épületek kijavítása, elektromos hálózatok és iskolai konyhák korszerűsítése, stb.) Az intézményhálózat műszaki állapotának fokozatos romlása miatt néhány intézmény ideiglenes, vagy végleges bezárására is sor került (Baross G. Kollégium, Szinva u. Óvoda, 18. sz. Általános Iskola). A minőségi sport feltételei az elmúlt években fokozatosan romlottak. A város területén működő sportegyesületek száma évről-évre csökkent. Az egyesületekben végzett versenysportot és utánpótlás nevelő tevékenységhez a működési támogatáson túli fejlesztési pénzeszközökkel is lényegesen segítséget nyújtott a tanács. A Városi Sportcsarnok jelentős fejlődésen ment át, funkciója, kihasználtsága egyre bővül. Megvalósult a közel 20 éves létesítmény fűtés, világítás, vízhálózat és tetőszigetelés felújítása. A sportmozgalom fejlesztésében fontos év volt 1986. amikor elkezdődött az új típusú diáksportkörök (DSK), illetve diáksportegyesületek (DSE) megalakítása, s ma már a város 40 általános és 23 középiskolájában működnek, s mintegy 233 sportcsoport részesült támogatásban. Az ifjúságpolitikai feladatok ellátása érdekében városunkban Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda létesült. A gyermek és ifjúsági szerveződések városi szintű rendezvényeinek támogatására 1990-ben 500 ezer Ft alaptőkével gyermek és ifjúsági alapot hozott létre a tanács, s kuratóriumot bízott meg ennek kezelésével és hatékony felhasználásával. e) Kereskedelem-szolgáltatás-idegenforgalom A népgazdaság helyzete, a gazdaságpolitika és az életszínvonal módosulása következtében a kereskedelmi-szolgáltatási-mezőgazdasági ellátás terén is jelentős változások tapasztalhatók. Az ellátási felelősség vállalati törvényből való törlése révén a fogyasztó-centrikus ellátási szemlélet háttérbe szorult. A gazdálkodók fő feladatuknak gazdasági helyzetük megszilárdulását, jövedelmezőségük javítását tekintik, ugyanakkor a piac szabályozó szerepének érvényesülése még nem alakult ki. Mindez - különösen a tervidőszak középső éveiben - az ellátással összefüggő negatív jelensége, felerősítette. Általában kifogás tárgya az áruskála nagysága, a termékek minősége, a boltok területi elhelyezkedése, komfortfokozata, profilátrendezése, bezárása, az árfeltüntetések milyensége, a kiszolgálás kulturáltsága, hiánycikkek nagy száma stb. A lakossági szolgáltatásnál az alkatrész ellátás, s emiatt a vállalási határidők növekedése, estenként a munka minősége okozott illetve okoz gondot. Zsarnai telepi piacon az igényekhez alkalmazkodó minden napos üzemelést vezettük be. Az elmúlt évek kereskedelem, szolgáltatás hálózatfejlesztésében - az új lakótelepek és peremkerületek alapellátásának javítása mellett - nagyobb hangsúlyt kapott a felsőfokú szerepkör erősítését szolgáló fejlesztés (így áruházi programok, belváros térségében lévő korszerűtlen kereskedelmi-szolgáltató hálózatok fokozatos rehabilitációja). A tanácsi eszközök részbeni felhasználásával vállalkozók befektetéseit ösztönöztük, melynek révén sikerült