Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI RENDSZERVÁLTÁS. A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG (1988-1989)

Miskolc társadalma és gazdasága a VII. ötéves terven belül, különös tekintettel a rendszerváltás éveire Az ötéves munkáról szóló tájékoztató nem lehet teljes körű, minden területen mélységre törekvő, csupán a meghatározó, legfontosabb elemek, tényezők néhány súlypontja mutatható be mintegy szelvényszerűen. I. A Tanács és szervei munkája A Tanács a Tanácstörvényben, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatban (2/1985. sz. tanácsrendelet) előírtaknak megfelelően végezte munkáját. Üléseket 1985. és 1988. között évente öt, 1989-ben nyolc és 1990-ben három alkalommal tartott. Elmaradt tanácsülés nem volt. A tanácsülések határozatképessége 60-80 % között változott. A rendeletalkotásoknál és az előírt egyéb témáknál a minősített többséget is tudtuk biztosítani minden esetben. A tanácsülések mindig nyilvánosak voltak, a napirendekről a lakosság tájékoztatást kapott. A testület ülésenként 1-5 főnapirendet, 3-10 bejelentést vitatott meg és 1-2 tanácstag élt interpellációs jogával. A kötelezően előírt napirendeken túl foglalkozott a tanács számos más; időszerű kérdéssel is. A ciklus első felére a munkaterv stabilitása volt a jellemző, az utóbbi két évben azonban - elsősorban a gyakori jogszabály módosítás miatt - egyre több munkaterven kívüli napirendet kellett megtárgyalnia a testületnek. A város tanácsa a ciklus időtartama alatt - a szakszerűségében javuló ás folyamatos előkészítő hivatali munkának is részben betudhatóan - a magasabb rendű jogszabályok felhatalmazásait, valamint a felmerült helyi végrehajtási igényeket időszerűén követve; kellő színvonalon élt rendeletalkotási jogával. Öt év alatt öszszesen 32 tanácsrendeletet hozott a Tanács, s ezek döntő többsége önálló, egységes tanácsrendelet. Külön is pozitív irányban minősíti a tanács rendeletalkotó tevékenységét az a tény, hogy az utóbbi időben egyre több olyan rendeletet alkotott, amely kimutathatóan meghatározta és eredményesen segítette az egyes szakigazgatási szervek hatósági munkáját. Segített a lakossági terhek igazságosabb, elosztásában, a tanácsi munka kiszámíthatóságában, s mintegy kikényszeríttette az igényesebb, s ennek következtében az ügyfélcentrikusabb hatósági munka feltételeinek a megteremtését. A tanácsrendeletek körében folyó ún. deregulációs egyszerűsítési munka eddigi tapasztalatai is bizonyítják, hogy a rendeletek döntő többsége korszerű, s továbbra is alapvetően fontos helyi viszonyokat szabályoz. A ciklusban nagy volt a tanácstagok közt a változás aránya. 13 fő mondott le tanácstagi mandátumáról, 5 fő meghalt. Jelenleg 7 tanácstagi választókerületnek nincs tanácstagja, a többi helyen póttanácstag behívására volt lehetőség. A tanácstagok munkáját az első két évben az aktivitás jellemezte. Minden évben megtartásra kerültek a tanácstagi beszámolók s a tanácstagok többsége havonta tartott fogadóórát. A változó társadalmi,