Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI RENDSZERVÁLTÁS. A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG (1988-1989)

kardinális kérdésekre, hogy kivonulnak-e a pártok a munkahelyekről, hogyan történik meg az elszámolás a pártvagyonnal, megtörténik-e a munkásőrség feloszlatása, s mikorra lehet kiírni, s milyen módon történik a köztársasági elnökválasztás? A véleményeket, aggályokat, félelmeket lehetne sorolni, hiszen a napi sajtó, s a nagy számban megjelenő új lapok ezeket széles skálán prezentálták. Annyi bizonyos, hogy az MSZP megalakulása után a többpártrendszer létezését, működését Magyarországon nem lehetett kétségbe vonni. A demokratikus úton végbement rendszerváltást erősítette, hogy 1989. október 17-20. között az országgyűlés elfogadta az 1989. évi XXXI., XXXII., XXXIII., XXXIV. és a XXXV. tv.-t. Az 1989. évi XXXI. tv. az 1949. évi XX. tc. módosítása volt az alkotmányról, amely „a régi szerkezetben teljesen új alkotmányos értékeken nyugvó norma tartalmat" jelentett. „Az alkotmányozó 1989 októberében a parlamentális köztársaság, a független, demokratikus jogállam, a hatalommegosztás, a népszuverenitás, a többpártrendszer, az emberi jogok, a törvények uralmának elveit rögzítette az alkotmányban", s ezzel megtörtént a történelmi jelentőségű visszatérés a hagyományos európai eszmékhez. (A többi törvény közül a XXXII. tv. az Alkotmánybírságról, a XXXIII. tv. a pártok működéséről és gazdálkodásáról, a XXXIV. tv. az országgyűlési képviselők választásáról, a XXXV. tv. a köztársasági elnök közvetlen választásának szabályairól.) A törvények elfogadásával egyidejűleg döntés született a munkásőrség megszüntetéséről, feloszlatásáról is. A törvényi előkészítés tehát megtörtént annak, hogy 1989. október 23-án Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök kikiálthassa, vagy bejelenthesse, hogy Magyarország államformája újból (immár harmadszor) köztársaság. A korabeli sajtó tájékoztatása szerint „Történelmi esemény színhelye volt hétfőn délben a Parlament előtti Kossuth tér: 12 órakor, a déli harangszót követően Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök az Országház erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Az ország új államformájáról és nevéről szóló bejelentést hatalmas ováció, hosszantartó taps köszöntötte, harsonások díszjeleket fújtak. . . . Ünnepélyes keretek között felvonták az állami zászlót, az Országház előtti téren katonai díszegység sorakozott fel. A magyar nép sorsfordulóihoz kötődő történelmi zászlókat az állami zászlóhoz vitték. Még zúgott a taps amikor Szűrös Mátyás megjelent dolgozószobája piros-fehér-zöld zászlóval ékesített erkélyén és üdvözölte a hallgatóságot. Szűrös Mátyás beszédét élénk megnyilvánulások kísérték. . ." Magyarország - az év legfontosabb eseményeit zárandó - ismét köztársaság lett, amelynek módosított alkotmánya kimondta, hogy: „1. par. (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. (3) A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy állampolgárnak a tevékenység sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult, egyben köteles fellépni. 3. par. (1) A Magyar Köztársaságban a pártok az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek."