Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A FORDULAT ÉVEI, A NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA (1948-1949)

A demokratikus pártok beszédvázlata az „Uj kenyér ünnepére" Augusztus 20-án, István kirak' rutáján az ország minclf'il községében ünnepet ül a dolgozó parasztság C* keg\elet tel emlékezik meg az országépítő Szt, István királyról. De nemcsak a 9 évszáztad előtti országépítésjől emlékeX ink nieg ezen a napon, hanem egy iíj országépítésről, a .magyar dolgozó nep országának újjáépítéséről, hősies küzdelméről. Az úri Magyarország is hivatalos ünnepnek ismerttel islváu király napját, tie n nép igazi bensőséges iuiiw.peve a népi demokrácia avatta. Mn már másképpen ünnepel a doigo/.ó parasztság, mint néhány esztendővel ezelőtt A magyar parasztság ma már nem rolwtosa a földesúrnak, bankoknak, hanem az ország gazdája. Heszese a hatalomnak, s nagy szövetségesével, a munkásosztállyal saját magának, a népnek építi újjá az országot, auiil n háború, az urain Drszágveszíő politikája lerombolt. A dolgozó parasztság megfeszített munkája következtében a mai napon tíz «í /' kenyér üwiepéí* is ülik'tjük. Az aratás, a behordat, a csépié* után a föld népe viaszatekintve 4 esztendei derekát* munkájára elégedet Len szegheti meg az új kenyeret. Annak ellenére, hogy országunk' a felszalvadulás óla' az aszály átkát nyögte, — parasztságunk évről-évre erősödőt l. Vetésterületünk az idén már felülmúlta még a békeévek vetésterületét is. Jószágállomájvyunk megközelíti a békebelit, nem egy, községben pedig felül is múlja azt. Végétért a három esztendőn át tarló súlyos aszály iff. s gabonaféléből először a/, idén — jó termést arattunk. Még jobb termés várható cukorrépából, kukoricából és egyebekből. A dolgozó parasztságot soha nem remélt módon támogatta a kormány Vessünk, .csak egy pillantást az eddig meglelt útra. Lehelet len nem heyzélnt néhány nappal az «>r»zágéjiíiő hároméves terv cgséves ér fordul óin tíláii azokról az eredményektől, melyekről külföldön is úgy beszélnek, mint n »nuigyar esodáról.> l-'.gy esztendővel ezelőtt még -okán kételkedtek a jóakaratú emberek közül is abban, hogy n/ok a hatalmas célkitűzések, melyeket n magyar nép maga elé állított, megvalósulhat. Az újjáépített hidak, gyárak, a felállított traktoráíiomások, villamosított községek, a felépítőit és egyre nagyobb számban épülő falusi lakóházak, iskolák, napközi otthonok, orvosi rendelők, bekötő utak, mezőgazdasági kisvasutak, a békebelit is megközelítő ipari jbermelés, a Hortobágy ós egyéb területek önt.ÓZ(*-(«niornátnalc építése, hatalmas talajjavító munkák méltó választ lidnuk a reakció egy év előtti rémhíreire, amikor a hároméves tervet «a kommunisták újabb fogásának* nevezték". Az elteli egy e:ztendő bebizonyította, hogy a hároméves terv dolgoz.; népünk felemelkedésének, boldogulásának hatalmas nemzeti programja. Nemcsak elértük azt, amit magunk elé tűztünk, hanem a kitűzőit célt jóval felül is multuk. A mezőgazdaság fejlesztésére az első tervévben 579 millió 400.000 forintot irányozott eW a Tervhivatal és azt kb. 118 és fél millió forinttal felülmúltuk. 1 Vájjon a kedvező időjárás melleit a hároméves terv mezőgazdasági beruházásának része van-e abban, hogy termésátlagunk megnőtt, keaivérg'abonánk jól fizetett, kapáiokból és ipari növényekből még ezeknél js nagyobb termést várhalunk? Erre- a kérdésre igennel kell válaszolni, s azt hiszem elég. ha egy-két példát ragadok ki a sok közül. Először is soha még olyan nagyszabású vetőmag akció nem volt hazánkban, mint tavaly, az aszálykárt szenvedett gazdák megsegítésére. A velőmag igen tekintélyes rész? bő termést adó nemesített vetőmag volt. A kiuzsorázolt. trágyát már hosszú idő óla nélkülöző talajnak javítására nagyszabású szuperfoszfát és pélisó-akcióval sietett a segítségére a demokratikus kormány. Az Öntőzőművelc építés-e lehetővé lelte, hogy a hajdan rilkaságszámbamenő rizsből több, mint 24.000 kat. holdon terme! he ttunk. A gépállomások felállítása, tenyészállat akció, szántási, hitelek, melyeket a kormány bocsátott a dolgozó parasztság rendelkezésére, mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy az idén nagyobb termést ériünk el. Szórólap, 1949