Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A FORDULAT ÉVEI, A NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA (1948-1949)

Beszédvázlat a Nemzeti Bizottság 1948 március 15,-i ünnepségére Ebben az esztendőben ünnepli népünk 1848 dicsőséges magyar szabadságharcának századik évfordulóját. Es ma ünnepeljük századik évfordulóját 1848 legnagyobb és legemlékezetesebb napjának: március 15-ének. Nincs nemzeti történelmünknek egyetlen olyan eseménye sem, amely elevenebben élt volna és élne népünk szívében, mint március 15-e és a magyar szabadságharc. Kossuth, Petőfi, Táncsics: 1848 halhatatlan alakjainak nevét szintén kegyelettel és elevenen őrizte meg a nemzet emlékezete. Vájjon miért őrizte meg népünk emlékezete egy évszázadon át ilyen eleven erővel 1848 eseményeit? Mi volt 1848 ? A magyar nép harca a jobbágyrendszer belső bilincseinek lerázására és a többszázéves idegen uralom megdöntésével az ország függő gyarmati helyezetéből való felszabadítására. Nemzeti függetlenség és jobbágyfelszabadítás: ez volt 1848 harcainak két fő célja. 1848 előtt a magyar nép a Habsburg-dinasztia és a vele szövetségre lépett magyar arisztokrácia uralma alatt sínylődött. A dolgozó jobbágymilliók jogtalanságban és ínségben tengették életüket: övék volt minden teher, de nem volt övék egyetlen szabadságjog sem. Az ország egy elavult gazdasági és politikai rendszer uralma következtében szegény és elmaradott volt. A feudalizmus nyomasztó uralmát pedig még súlyosabbá tette az a gyarmati sors, amelyre hazánkat a Habsburg-dinasztia kárhoztatta. 1848-ban fonódott össze először a nemzeti felszabadításért folytatott harc a szociális felszabadulásért vívott küzdelemmel. 1848 március 15-én demokratikus népforradalom indult el Budapestről. Ha március 15-én a márciusi ifjúság és a pesti nép forradalmi megmozdulása nem következett volna be, akkor nem történt volna meg a felelős magyar minisztérium kinevezése, az önálló nemzeti kormány megalakulása és a jobbágyfelszabadítás kimondása sem. Petőfi Sándornak, Vasvári Pálnak, Jókai Mórnak s a márciusi ifjúság többi vezetőinek az érdeme, hogy az önálló cselekvés terére léptek és magukkal ragadták a néptömegeket is. A magyar demokrácia első nagy győzelme, a magyar szabadságharc nyitánya 1848 március 15-e. Ha a szabadságharcról beszélünk,' rögtön felmerül előttünk Kossuth Lajos nagy alakja. Kossuth Lajos volt a magyar szabadságharc vezére és lelke. Ö volt az, aki a szabadságharc döntő és válságos pillanataiban, amikor a megalkuvók és az ingadozók szerették volna letéríteni a nemzetet az ellenállás és a függetlenségi harc vonaláról s amikor szerettek volna kiegyezni népünk és nemzetünk halálos ellenségeivel: a Habsburg-reakcióval, következetesen kitartott a nemzeti függetlenség gondolata mellett és meghiúsította a behódolok és ingadozók terveit, ö volt az, aki, mikor 1848 szeptemberében a Habsburgok hitszegése válaszút elé állította az országot, nem félt közvetlenül a néphez fordulni: megkezdte