Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)
A FORDULAT ÉVEI, A NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA (1948-1949)
gú, annyi háborús kárt szenvedett s a régi kormányok által ellenzékisége miatt annyira elhanyagolt Miskolc számára." 1947-1948 között a miskolci és a megyei főispán Csacsovszky József volt. Őt 1948-1949 között Fekete Mihály követte. Az 1945-től használatos fogalom szerint ez a „munkás főispánok" időszaka Miskolcon. Az országos elvárásnak megfelelően, a polgármester a 617.860/1948. III/3. B. M. sz. rendeletre hivatkozva „a közigazgatás fokozottabb ellenőrzése" tárgykörben rendszeres „információs-jelentést" küld a főispánnak. Ezek a jelentések „általános" és „különös" nagy fejezetekből állnak, az általános részben a politikai, a társadalmi, a gazdasági, az igazgatási ügyekről, a városi gazdálkodás-háztartás helyzetéről és külön a 3 éves terv teljesítésének állásáról kellett kérdésekre, kérdéscsoportokra válaszolni. Ez utóbb „elnagyolt"-nak tűnhet, hiszen mindig arról ad számot, hogy „az időarányosan előírt terv munkálatok folyamatba tétettek", vagy „lényegesebb fennakadás nem állott elő". Természetesen kéréseket is meg lehet fogalmazni, így pl. „az autóbusz vásárlásokat nem lehetett végrehajtani, mert a város a kért miniszteri engedélyt még nem kapta meg". Az előzőekben írtakkal ezt a mondatot összevetve láthatjuk, hogy hová lett nem egészen két év alatt az önkormányzatok függetlensége, amit emlegetett a terv indításának kezdetén a városi tervbizottság vezetője. Egy autóbusz megvásárlásához, ha miniszteri engedélyre volt szükség és arra várni kellett, akkor a gazdálkodás tervszerűen haladt, a tervgazdálkodás a gyakorlatban így működött. 1948. december 30-án Budapesten tervmegbizotti értekezletet hívott össze az Országos Tervtanács. A főelőadó már ekkor sem hagyott kétséget afelől, hogy a tervet 3 év helyett 2 év 5 hónap alatt sikerül majd teljesíteni. Erre utal a jegyzőkönyv alábbi részlete: „dr. Lövei Henrik ti. az előadó D. I. - kijelölte az önkormányzatok helyét a terv végrehajtásában, feltárta az eddigi hibákat, kiértékelte a tervmegbízottak munkáját és pontosan körvonalazta hatáskörüket, rámutatott arra, hogyan küszöbölhetők ki a hibák és hogyan szüntethetők meg a tervmegbízottak közötti hatásköri különbségek. Végül körvonalazta a közületi ötéves terv összeállításával kapcsolatos teendőket és az állami ötéves terv elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatás megszervezését. ... Ismertette, hogy az eddigi közületi tervgazdálkodás az 1949. évi részletterv figyelembe vételével azt mutatja, hogy a közületek három éves tervüket két év és öt hónap alatt nemcsak hogy megvalósítják, hanem mintegy 20%-kal túlteljesítik.. . . Az ötéves terv előkészítése végett haladéktalanul fel kell dolgozni statisztikailag az eddigi eredményeket, ki kell azokat feladatkörönként értékelni. Feladatkörönként a hároméves terv keretének három-négyszeresében keretszámokat kell kidolgozni és ezen keretszámok kitöltésére össze kell gyűjteni a megoldandó problémákat és fontossági sorrendben kell azokat összeállítani." A statisztika tehát már 1948 decemberének végén legyőzte a teljesítményt, túllépett a valóságon. 1948 decemberében már elkezdődött az első ötéves terv tervezése, ami csak annyit jelentett: ami eddig volt, három-négyszeresével kell beszorozni, (s hogy ez valóban így történt Miskolcon is, tudjuk, hiszen nemcsak az emlékek, vagy emlékképek maradtak meg, hanem az első ötéves tervnek a teljes dokumentációs anyaga is!)
