Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A FORDULAT ÉVEI, A NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA (1948-1949)

otthona és a vakok intézete a Győri kapuban, bölcsőde a Felsővárosban, óvoda Tapolcán, napfürdők és közkutak létesítése, egészségházak építése a Felsővárosban és a Tetemváron. Az Erzsébet kórház tömbjében újjáépítették a járványkórház épületét, s ugyancsak itt a fertőtlenítő intézetet, valamint a tüdőbeteg ellátót. (Ezek az épületek a mai Semmelweis I. és a Bottyán J. u. találkozásánál, a kórház délnyugati sarkában helyezkedtek el, s ez a rész bombatalálatot kapott a rendező pályaudvar bombázásakor 1944-ben.) A hatodik beruházási csoportot a kulturálisoktatási intézmények jelentették, s a 3 év alatt felhasználható összeget 3.082.000 forintot határozták meg. ezek között találjuk az Árpád úti iskolát Diósgyőrben, a Majláton lévő iskola-altiszti lakot, a miskolci Szent István úti iskolát, a hejőcsabai iskolát, a kereskedelmi és az ipari leányközépiskolát, a II. számú polgári fiúiskolát, a Jogakadémia épületét. Ekkor még úgy hírlett, hogy „az Újvidékről és Kassáról kiutasított kereskedelmi főiskolák a tervek szerint egyesítve Miskolcon kívánják folytatni működésüket, a főiskola céljaira szolgálna a Rudolf laktanya épületek egy része (a Zsolcai kapuban). Az építkezés költségei 3.000.000 forintot igényelnek. Ezt a költséget részben a kultusztárca, részben a város viseli. A várost terhelő 1.500.000 forint a következőképpen oszlik meg: 1947-1948-ban 650.000, 19481949-ben 450.000 és 1949-1950-ben 400.00 Ft." Mint tudjuk sem a kereskedelmi főiskolák nem kerülhettek Miskolcra, sem a Jogakadémia nem folytathatta működését, így államosították, majd 1949-ben megszüntették. A színház helyreállítására és a „színtársulat korszerűsítésére" 450.000 forintot terveztek. Mint tudjuk ez sem valósult meg a hároméves terv idején, hanem a színházi rekonstrukcióra 1956-1959 között került sor. A múzeum épületét úgy kívánták helyreállítani, hogy az ott működő városi könyvtárat áttelepítették volna volt Gazdakör épületébe (Déryné u. 5.), s ezzel különvált volna a múzeum és a közkönyvtár. (Ez az elképzelés sem ekkor valósult meg.) A népkerti sportpálya felújítását is tervezték, amely viszont megvalósult, csakúgy mint a népi kollégiumok működtetésének támogatására. Mindezek után úgy tűnik, hogy a megvalósulás százalékos aránya itt, ebben a beruházási csoportban a legkisebb. Az oktatás, a kultúra, a sport intézményrendszerének fejlesztésére tervezett pénzekre - az első hároméves terv időszakában - más területeken nagyobb szükség volt. •k * * 1948-ban és 1949-ben félévente írásos és statisztikai kimutatásokat is kellett készíteni a város tervmegbízottjának. Ezekből két jellemző elem érzékelhető. Az egyik a feladatok idő előtti végrehajtása, tehát a terv 100% fölötti teljesítése. Amennyire ezt a város büszkeséggel jelenti, arról is számot ad, hogy az elvégzett munkák többe kerülnek a tervezettnél. Már az első évben az előírt 2.321.900 forint helyett 3.046.300 forint volt a felhasználás, s mindezt államsegély igénybevétele nélkül gazdálkodta ki a város! Tehát ugyanaz a kép jellemző Miskolcra, amely a tervmegvalósításban az országot jellemezte. S 1948. év közepére jellemzővé válik egy új hang, ami már olvasásban is zavarba ejtő alázatossága miatt. Az 1948. június 1-én készült jelentés záró bekezdése: „Tisztelettel kérem, jelentésem szíves tudomásul vételét. De szabadjon ugyanakkor azt kérnem az Országos Tervhivataltól, hogy azt a jóakaratú és megértő támogatást, amelyben eddig is részesített, a jövőre is tartsa meg úgy számomra, mint a nehézsorú, s küzdelmes lakossá-