Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A FORDULAT ÉVEI, A NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA (1948-1949)

FELHÍVÁS ai ország valamennyi 48-as emlékbizottságához és Nemzeti Bizottságához. Az Országos NemzeM Bizottság, a Történelmi Emlékbizottság és a MűvészeH Tanács a beérkezett adatok és jelentések alopján sajnálattal állapította meg, hogy az egyes községek és városok 48 eszméjét a demokrácia és a művészet Igényelnek meg nem felelő módon kívánják megörökíteni. Általános jelenség, hogy az egyes helységek, a szűkös pénzügyi keretek miatt, művészileg gyenge Petőfi-szobrot vagy a szabadságharc más nagy alakjait megörökítő emlékművet kívánnak emelni. A Történelmi Emlékbizottság, az Országos Nemzeti Bizottság és a Művészeti Tanács szükségesnek látja álláspontját o következőkben kifejteni: A magyar szabadságharc és nagy alakjainak emlékét méltón azzal ünnepeljük meg és állítunk nekik örök emléket, ha az alkotott emiék nem csupán modoros, művészietlen dísze lesz a községnek vagy a városnak, mint voltak az előző úgynevezett hősi emlékművek, hanem szervesen beleilleszkedik és beleépül a község vagy város mai és jövő társadalmának életébe. Az elmondottak mellett az ország újjáépítésének rendkívül fontos ténye is azt Indokolja, hogy a 48-as szabqdságharcot és vezéralakjait' megörökítő művek beleilleszkedjenek-az ország újjáépítésébe. A fent kifejtett elveknek megfelelően néhány példát sorolunk fel az elvek gyakorlati megvalósítására : 1) Az ország Ivóvízellátása nem kielégítő. A centenáriumi megemlékezés kifejezhető egy artézi kút megnyitásával. A kutat tehetősebb helységek szoborművel, domborművei, kevésbbé tehetősek egy márványlappal láthatják el s a kutat Petőfi, Kossuth, Bem, Damjanich stb.