Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A FORDULAT ÉVEI, A NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA (1948-1949)

Városgazdálkodás - tervgazdálkodás. Az első 3 éves terv (1947-1949) A két országgyűlési választás (1945. november 4. és 1947. augusztus 31.) között a politikai folyamatokkal egyidőben zajlott a gazdasági élet átalakítása. A nemzetgazdaság, vagy a gazdasági élet központi, állami irányítás alá vonása megkívánta a tervgazdálkodásra való áttérést. Ennek érdekében új irányító központok jöttek létre. így megszervezték az Országos Tervhivatalt, a Szövetkezeti Hitelintézetet, a Nehézipari Központot, s létrehozták az Állami Biztosítót. Az ipari üzemek államosításának előkészítése megtörtént. A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt fúziójára, egyesítésére igaz, még csak egy év múlva (1948. június 12.) kerül sor, de a pártközi vitákban megfogalmazódott a 3 éves tervgazdálkodási javaslat (1947. március). A városok részvétele a hároméves terv megvalósításában címmel 188.124/1947. III/3. szám alatt megérkezett a belügyminiszter, Rajk László utasítása a városnak, így Miskolc polgármesteréhez, Gálffy Imréhez is. Erre olyan városfejlesztési tervet kellett készíteni, amely csak irányszámokat tartalmazott. Az előkészítő tanácskozások - gyakorlat és megfelelő ismeret hiányában - folyamatossá váltak. így történt, hogy a Nemzetgyűlés az 1947. évi XVII. tc.-el törvénybe iktatta a három éves gazdasági tervet, s annak induló, kezdő dátumaként 1947. augusztus l-jét határozta meg. Miskolc 1947. augusztus-december közötti végrehajtott feladatairól a város polgármestere december végén elkészítette jelentését a belügyminiszter számára. Ebből kiderül, hogy a „hétköznapi élet" eseményeit, történéseit, beruházásait hat csoportba lehetett rendezni, besorolni, így mezőgazdasági, közüzemi, városfejlesztési, építkezési, szociális és egészségügyi, valamint kulturális beruházások voltak. A mindössze két és fél oldalas „jelentés"-bői kiderül, hogy a város költségvetését és felterjesztett tervét még nem hagyták jóvá, sem az Országos Tervhivatal nem adott megfelelő támogatást, sem a városi főjegyző, - akit egyébként tervmegbizottnak jelöltek ki - nem tudta, hogy valójában mi a feladata, de „a végrehajtott és itt felsorolt beruházások élénken igazolják, hogy Miskolc thj. város erejének teljes megfeszítésével törekedett arra, hogy a hároméves terv sikerét biztosítsa. 1948. január 26-án Hammer Fidél városi tervmegbízott egyszerűen és a korszakra jellemzővé váló „határozott" hangnemben kérdezte meg az Országos Tervhivatalból, hogy - mit kell értenünk a városi 3 éves terv alatt, valamint - mi a városi tervmegbízott feladata? Ez azért is fontos kérdés volt, mert az egyébként is lerövidített tervidőszakból fél év eltelt. Az alábbi gondolatok és idézetek ennek az időszaknak a lényegére világítanak rá. „Mivel teljes mértékben áthat a nemzet, a nemzetgazdaság, és a demokratikus rendszerünk jövőjét jelentő 3 éves terv fontosságra - írja a főjegyző -, úgy vélem, hogy a tervmegbízotti feladatomat akkor teljesíthetem a köz érdekében jól, ha minden részletkérdés világosan áll előttem, s ez esetben munkám és jelentésem