Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A FORDULAT ÉVEI, A NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA (1948-1949)

nem fölöslegesen terhelik hanem elősegítik az O. T. nagy és nehéz munkáját továbbá mivel meggyőződésem, hogy ezek és hasonló problémák nemcsak nálam, hanem minden városi tervmegbízottnál felmerülnek . . ." Mi tehát a 3 éves terv? „Mi itt Miskolcon s bizonyára az ország többi városaiban is egy város, a jelen esetben Miskolc thj. város 3 éves terve alatt azt a tervet értettük, s gyakorlatilag így is foglalkoztunk vele -, mely terv szerint a város gazdálkodásában (beleértve a háztartási alap mellett a többi alapokat és a város különböző jogi formák közötti működő üzemeit is), a költségvetések beruházásait 3 évre előre megállapítja figyelembe véve saját várható bevételeit, az állam által kilátásba helyezett, vagy az államtól remélt, avagy igényelt segélyeket, továbbá az esetleges hitelműveletek révén megszerezni remélt fedezeteket. Tehát a mi elméleti és gyakorlati közfelfogásunk szerint a városi 3 éves gazdasági terv alatt csak az önkormányzat által végrehajtható és hatáskörébe álló feladatokat értettük." Az okfejtés logikus és világos, hiszen úgy gondolja, hogy az önkormányzatiság elve nem szenvedhet csorbát, tehát a városi „függetlenség" továbbra is megmarad, s csak tervekben kell előre gondolkodni, azt szinkronba hozni az állami elképzelésekkel. De hát a tervgazdálkodás lényege pontosan ennek a korábbi elvnek a megszüntetésére, a központi „gondolkodás" megvalósítására irányult. Az Országos Tervtanács egyik korai rendeletében (2244/1947. sz. O. T.) úgy fogalmazott, hogy „jóváhagyott vármegyei és városi 3 éves gazdasági terv keretében maga a vármegye és város is hajt végre az O. T. által rendelkezésre bocsátott összegekből beruházásokat." A lényeg az „is"-en van, amely szerint az önkormányzati beruházások csak egyik részét képezik a 3 éves tervnek. A beruházási tervben szerepelnek az állami szervek, a szövetkezetek, a magánszféra beruházásai, de nem szerepelnek az ipari és bányászati jellegű, ún. nagyberuházások. A 3 éves terv tehát nemcsak az önkormányzat, hanem az önkormányzat területén az állami hatóságok, intézmények, szervek, szövetkezetek, magánosok által készített tervek összességére volt értendő. E feladatok ellátásában mi lehet a tervmegbízott szerepe? Az országosan kiépült rendszer szerint (=10. 520/1947. M. E. sz.) tervmegbízott működik minden minisztériumban, minden törvényhatóságnál, s minden üzemnél, melyek azonban csak részlettervek alapján működnek. Ha minden tervmegbízott a saját szakterületéért felelős, akkor az önkormányzati tervmegbízott nem lehet felelős az önkormányzaton kívüli gazdasági szervezetek tervfeladatainak végrehajtásáért. E gondolatsornak az a lényege, hogy az Országos Tervhivatal valóban elárasztotta az országos tervmegbízottakkal, akik elképesztő ütemben gyártották a terveket, s az azok végrehajtásáról szóló jelentéseket. Mindezek ismeretében a miskolci törvényhatóság által jóváhagyott polgármesteri tervet szükséges áttekintenünk. Az nagyon fontos, hogy a terv 1947-1950 közötti időszakra vonatkozik, s ennek megfelelően éves bontásban adja meg egy-egy feladat költségvetési tételeit. A megjelölt feladatok mindegyike fontos volt a város fejlődése, ipari nagyvárossá fejlesztések szempontjából. Miskolc három évre tervezett beruházásainak összegét 44.406.000 Ft-ban hagyta jóvá a belügyminisztérium. Ennek az összegnek 41,6 %-át (lakásépítésre, szociális intézményekre, egészségügyi intézmények és iskolák létesítésére) az állami költségvetés, állami hozzájárulás biztosítja