Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG (1918-1919)

Háborús károk - megváltozott kapcsolatok A tanácsköztársaság történetével kapcsolatos iratok, dokumentumok összegyűjtésére, az eseménytörténet megírására - mint korábban erről szó volt - az alispánon keresztül dr. Magasházy Béla vármegyei főlevéltárnok kapott utasítást (megbízást). Hasonló feladatot kapott a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara, amely területe 1918. végéig kiterjedt Borsod, Gömör-Kishont és Heves vármegyék 17 járására. A Kamara területe a Trianonban aláírt diktátummal lényegesen megváltozott. A határon túlra esett a korábbi Kassai Kereskedelmi és Iparkamara jelentős területe. Abaúj-Torna megyéből megmaradt 6 járás, csonka Zemplén megyéből 5 járás. Ezeket a miskolci Kamarához kellett csatolni. A határváltozással a korábbi Gömör-Kishont vármegye jelentős része határon túlra esett, így 6 járással lén-e kellett hozni Borsod-Gömör-Kishont vármegyét. Heves területén 6 járás maradt. így a háború előtti 17 járás a háború utánra, illetve 1920. közepére megváltozott területi és közigazgatási határokkal, kisebb területen de 23 járást jelentett. Ennek ismerete azért fontos, mert a kamarák és a Mezőgazdák Egyesülete kárfelbecslésre kapott utasítást (megbízást). A kamara minden ipartársulatnak és kereskedelmi testületnek felszólítást küldött, hogy a károk viszonylag pontosan számbavehetők legyenek. 1920 augusztusában működött egy „Hadsegélyző Hivatal", ahová pedig a napilapok felhívásának megfelelően lehetett egyéni kárbejelentéseket tenni. A Megyei Levéltár (megalakulásától megszűnéséig, tehát 1880-1948 között) őrzi a Kereskedelmi és Ipakamara irattárát, dokumentációs anyagát. A háborús évek meglehetősen irat és adathiányosak, de néhány irat is elégséges ahhoz, hogy lássuk az egyes felmérések jellegét. (A károk pontos felbecslése az említett okok miatt nem történhet meg.) A Kamara 1918-ban, még a front összeomlása előtt kapott egy olyan feladatot, hogy készítsen pontos kimutatást az egyes településekről, így Miskolcról is: melyik évben hány iparost és kereskedőt hívtak be, mi történt velük és üzletükkel vagy árukészletükkel. A kereskedelemügyi miniszter leirata a következőket fogalmazta meg: „A béke beálltával egyik fontos kormányzati feladatot fogja képezni a háborúból visszatérő, a háború folytán üzemüket, illetve üzletüket beszüntetni kényszerített kisiparosok és kiskereskedők oly célú segítése, hogy lehetőleg gyorsan jussanak abba a helyzetbe, miszerint üzemeiket és üzleteiket ismét megkezdhessék és ennek révén maguk és családjaik egzisztenciáját biztosíthassák. Ezen akció terjedelme iránt tájékoztatást szerzendő, egybe akarom gyűjteni azoknak a kisiparosoknak és kiskereskedőknek jegyzékét, akik a háború következtében hadba vonulva kénytelenek voltak üzleteiket, illetve üzemeiket megszüntetni. Ezt az anyagot az ipartestületekben egyesült iparosok, illetőleg az ipartestületek országos szövetsége útján