Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG (1918-1919)

A Borsod-Miskolci direktórium nem számottevő mennyiségű iratai között találjuk azt az 1919. április 5-én keletezett dokumentumot, amely „A választási eljárásról szóló rendelet közhírré tétele Borsod megyére nézve" címet viseli. Ebből tudjuk, hogy „a forradalmi kormányzótanács XXVI. számú rendeletével a munkás, katona és paraszttanácsok elrendelte Borsodmegye és Miskolcz város területére a választási bizottságba Reisinger Ferencz, Pelyhe János és Mauks Sándor direktóriumi tagokat nevezte ki. (sic!) Ennek folytán Borsodvármegye területén megejtendő választásokra vonatkozólag a következőket rendeljük." A rendelet kimondja, hogy minden falu 100 lakos után 1 tanácstagot választ, ezt követően minden falusi tanács 1 küldöttet delegál, akik majd megválasztják a járási tanácsokat. A megye 6 járásában adott volt a „keret", így pl. a miskolci járást 55, a legkisebb sajószentpéteri járást pedig 25 tanácstag képviselhette. A következő lépcsőben a járási tanácsok delegáltak különböző számú tagokat a megyei tanácsba. így pl. Miskolc járásra 10 tag, Miskolc városra 12 tag jutott. így állt össze a megyei tanács. A rendelet második pontja választójogi kérdésekkel foglalkozik, ugyanis kimondja, hogy kik „nem választók" és „nem választhatók". így a választásból kizárja azokat, akik bérmunkásokat alkalmaznak, tehát munkaadók, azokat akik munka nélkül tesznek szert jövedelemre, tehát tőkésen, kizárja a kereskedőket, a lelkészeket és szerzeteseket, az elmebetegeket és gondnokság alá helyezetteket, s azokat, akik bűncselekmény miatt fel vannak függesztve, vagy ítéletüket töltik. A rendelet harmadik része adminisztratív kérdésekkel foglalkozott, nevezetesen azzal, hogy falvakban április 7-ig, járásoknál április 10-ig, a megye esetében pedig április 12-én kell megtartani a választásokat. A tanácsok országos gyűlését április 14-ére tervezték. (Az április 12-re tervezett megyei választás lezajlásáról nincsenek ismereteink. Sem az 1975ben, sem az 1978-ban megjelent forráskiadványok nem közlik és nem említik, mint ahogy tanulmányokban, feldolgozásokban sem esik szó róla. Az azonban bizonyos, hogy 1919. április 14ei dátummal készült egy dokumentum, amely „Borsod vármegye Tanácsának 1. sz. jegyzőkönyve" címet viseli. A jegyzőkönyv „Felvétetett Miskolcon a Borsodvármegye tanácsának a vármegye székházában 1919. április 14-én tartott első ülésén. Jelen vannak a megyei tanács összes tagjai." A jegyzőkönyvet Reisinger Ferenc elnök írta alá.) Az események ezt követően úgy alakultak, hogy a tanácsköztársaság és vezetőinek gondolkodásában a honvédelem került a középpontba. A mai megítélés szerint arra a kérdésre, hogy a tanácskormány gazdasági, társadalmi, politikai intézkedései miként befolyásolták a várható és bekövetkezett katonai intervenció elhárítását, az ország szuverenitásának megőrzését, a válasz területenként más és más. „Vitathatatlan például a felgyülemlett szociális feszültségek oldásának szándéka, ám ennek követhető és járható útjait nem találták meg. Ez a rohamtempójú, gyakran átgondolatlan rendeletalkotás inkább a mérleg negatív serpenyőjét nyomja. Miközben külpolitikai lépései és főként az ország önállóságának megszüntetésére, súlyos csorbítására irányuló intervenció elleni honvédelem megszervezése az adott viszonyok közepette - túlzás nélkül - heroikusnak tekinthető." A tanácskormány honvédelméről nemcsak e mai és tudományosan megalapozott minősítés okán szükséges több szót ejtenünk, hanem azért