Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)

Kövessy Gábor beruházási csoportvezető -, ha ezt elfogadják, akkor indul ismét a kivitelezés pályáztatása. ... A tervek szerint a jelenlegi terület felhasználásával helyezik el a szobrot és a környezetét. Egy széttartó szárnyú, vagy U betű formája lesz a tér alaprajzának. A szobor talapzata előtti teret - a domborzati viszonyok figyelembevételével - lépcsők beiktatásával lehet elérni. A szoborhoz nemcsak szemből, lépcsőkön, hanem két oldalról, rámpás felüljárón is fel lehet jutni, így a mozgáskorlátozottak tolókocsin is felmehetnek. A tér két oldalán, az U szárai mentén és hátul, a Tetemvár felőli oldalon fasorokat ültetnek majd. Az egész tér díszítőburkolatot és díszkivilágítást kap. A szobor előtti-alatti térre vizes csobogó medencéje kerül, a tér hosszirányú tengelyében. A medence kialakítása is lépcsőzetes lesz. A tűzoltóság (ti. Fazekas u.) felé eső oldalon, a tér lezárása érdekében egyemeletes ház épülhet a későbbiek során, ennek funkcióját még nem döntötték el. Földszintjére üzletek is kerülhetnek, de másként is hasznosítható. E ház és a tér közzé út épülne, ahol parkolni is lehet majd. Az első lépésben lebontják a szobor jelenlegi talapzatát, hiszen magát a szobrot is fel kell újítani, megtisztítani a több évtizedes szennyeződéstől, oxidációtól és egy új talapzatra helyezik majd el ismét. A szobor mögött kis alapzatokat építenek félkörívben, ezekre a későbbi években nemzetünk nagyjainak mellszobrai kerülhetnek. A sajtó híradásai mellett létezik a szakmai dokumentáció, vagyis az 1997 januárjában datált Petőfi tér részletes rendezési terve. (Törzsszáma: RO. 97/VR-02.) Az elkészített anyag vezető tervezője Rostás László építész, aki számbavette a területre vonatkozó korábbi terveket is. így az ún. Varga-féle tervet, amely még a 20. század első felének régi városszerkezetét figyelembevéve készült. Ennek egyfajta továbbgondolásaként az 1970-es években született Károlyi István terve. A jelenlegi északi tehermentesítő út helyén ő egy magasan vezetett utat tervezett. Ez a jelenlegi terület fölött ívelt volna át. Talán kifejezésre juttatta a városépítészet akkori elképzeléseit, vagy a városépítészettel szemben támasztott akkori elvárásokat, de jó, hogy nem valósult meg. a következő terv a Petőfi tér-Szeles utca városépítészeti kialakítását célozva 1983-ban készült el. Alkotói Sári István és Szőke László voltak. Koncepciójuk lényege a Petőfi tér „eltolása" volt keleti irányban, ez egyben a szobor áthelyezését is jelentette úgy, hogy azt, illetve az új teret három oldalról forgalmi út vette volna közre, s ezzel mintegy elvágta volna az a gyalogos forgalom elől. az 1980-as években az Eszakterv, illetve Rózsa Sándor fogalmazta meg az új közlekedési elképzeléseket, amely a 26-os főközlekedési utat tovább „tolta" keleti irányba, a Búza tér és az Ady Endre utca vonalára. Ennek a megvalósítását megakadályozta az Arany János tömb jelenlegi állapotban tapasztalható beépítése. Talán még egy elképzelést szükséges megemlítenünk a 80-as évekből. Ez Lohrmann Mária földszint + két emelet magas, magastetős garzonház terve volt 1986-ban. A terv figyelembe vette a Jókai utca szabályozási szélességét (40 m) és a Petőfi tér nyugati térfalának vonalát is, de - elsődlegesen anyagi adottságok hiányában - nem valósult meg. A jelenlegi terv „megszületésének" közvetlen előzményei 1990-be nyúlnak vissza. Az Eszakterv megbízásából ekkor készült el a Petőfi tér és térségének döntés-előkészítő tanulmányterve. Az „A" változatot Sári István, a „B" változatot Rostás László készítette el. A két terv anynyiban egyezett, hogy mindkettő a szobor áthe-