Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

FŐISPÁNOK BORSOD VÁRMEGYÉBEN ÉS MISKOLCON - A címadományozás története, a főispánság „gyakorlása"

Lichtenstein László (1875-1949) 1920-1922 után másodszor 1932-1935 között töltötte be Miskolc főispáni székét Lichtenstein László. (Októbertől-októberig tartó időszaknak is nevezhetném ezt a három évet, hiszen hónap és nap pontossággal egyezett a beiktatás és az elbúcsúzás a főispáni széktől.) Miskolc választott első számú embere a ciklus alatt Hodobay Sándor polgármester volt. Károlyi Gyulát követve, 1932. október 1-től Gömbös Gyula lett Magyarország miniszterelnöke. S amire Miskolcon még nem volt példa, az új főispán beiktatására Gömbössel az élen sokan lejöttek Budapestről. így a kíséret tagja volt Lázár Andor igazságügy miniszter, Darányi Kálmán, aki ekkor még miniszterelnökségi államtitkár volt, Sztranyevszky Sándor a Nemzeti Egység Pártja elnöke, Antal István miniszterelnöki sajtófőnök, s jó néhány országgyűlési képviselő. A miniszterelnököt Mezőkövesden a megyehatáron, a régi jóbarát, Borbély Maczky Emil megyei főispán és Bónis Aladár alispán fogadta. A korabeli protokoll szerint ünnepélyes fogadás volt a vasúti pályaudvaron, majd a megyeházára, a megyei főispán lakosztályára vonultak. Innen pedig át a városháza dísztermébe, ahol a Reggeli Hírlap tájékoztatója szerint: „Néhány percen belül újból széttárult a főispáni hivatal szárnyas ajtaja és a küldöttség kíséretében belépett rajta a közgyűlési terembe fekete díszmagyarban Lichtenstein László főispán, amit a megjelentek perceken át ünnepeltek. A főispán megállt az elnöki emelvényen az elnöki szék mellett és onnan hallgatta Hodobay Sándor dr. polgármester üdvözlő beszédét", majd azt követően letette az esküt. A nagy protokoll, a díszes külsőségek ennek az időszaknak a velejárói, a „tünetei", s ezek az elemek jelennek meg a székfoglalóban, vagy a közgyűlési tagok hozzászólásaiban is. így „a magyar nemzet egy új történelmi korszak hajnalhasadásának küszöbén áll", amelyben a „mindent a nemzetért, mindent a városért" elvnek kell érvényesülnie. A városi lakosság a nemzeti társadalom legértékesebb része - fogalmazott a főispán, majd közzéteszi a programot is: „mindent el fogok követni, hogy Miskolc városának kultúrszínvonala, már a határszéli központ jellegénél fogva is, minden körülmények között, a jelenlegi mostoha viszonyok dacára, legalábbis megóvassék, miután további fejlesztésre a mai idők lehetőséget - sajnos - nem adnak." Megfogalmazza a kemény takarékosság szükségességét, egy új stílus bevezetését a közigazgatásban, amely elősegítheti a harmóniát a társadalomban. Hasonlóan formainak, a külsőségekhez hasonlónak tűnik a „béke" meghirdetése. Ez együttműködést jelez a pártokkal, s „testvéri jó viszonyt" a vármegyével. Az érdemi munka már a következő évben más formát kíván. így életbe lép Gömbös rendelete a politikai jellegű népgyűlések és felvonulások megtiltásáról. A város közigazgatási bizottsága - Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő javaslatára és előkészítésében - feliratot