Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

FŐISPÁNOK BORSOD VÁRMEGYÉBEN ÉS MISKOLCON - A címadományozás története, a főispánság „gyakorlása"

ra és jobbra is voltak szervezkedések és tömörülések, így a nemzeti mentalitású vagy fajvédő mozgalmak. 1923-ban Bethlen Egységes Pártjából kilépő Gömbös Gyula és a köré csoportosulok álltak élére a fajvédő mozgalomnak, s párttá is szerveződtek Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt néven. A miskolci orientálódásban ez azt jelentette, hogy egyértelműen Gömbös párti és elkötelezett volt a megyei főispán (Borbély Maczky Emil) és a megyei főjegyző (dr. Görgey László). Soldosnak azért kellett megválnia majd a megyétől, hogy a képviselőségéből visszatérő Borbély Maczkynak így tudjanak helyet biztosítani. A városi főispánságról való lemondása 1926-ban Mikszáth Kálmán előtt nyitotta meg az utat, aki egyértelműen és határozottan Bethlenpárti volt. (Úgy tudták róla, hogy Bethlenben egy Tisza István formátumú egyéniséget és politikust látott.) Ezért is fordulhatott elő, hogy Mikszáth főispánnak meggyűlt a baja a fajvédők miskolci képviselőivel. A vázolt politikai légkör volt az, amivel a Gömörből származó főispán gondolatilag, tartalmilag nem tudott azonosulni. Beiktatásán pedig a szomszédos vármegyék és városok delegációi nagyszámban jelentek meg. 75. kgy/1924. számú törvényhatósági bizottsági bejegyzés rögzítette a polgármester, Hodobay Sándor köszöntését, ami elsősorban arról szólt, hogy Miskolc határváros lett, s ebből következően korábbi szerepe mind gazdasági, mind kulturális területen felértékelődött. A város fejlődéséhez olyan támogatásra van szükség, amelyben a főispán és a kormány elképzelése és akarata, szándéka megegyezik. A főispán 77. kgy/1924. számon megörökített székfoglalója - hivatali elődjéhez hasonlóan - szintén Nagy-Miskolc regionális feladatáról, a város fejlesztéséről szólt. Gömöri származására utalva fogalmazta meg, hogy / < / / iP^>^0 /^^^/^sd^^S Soldos Béla székfoglaló beszédének részlete, 1924.