Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

FŐISPÁNOK BORSOD VÁRMEGYÉBEN ÉS MISKOLCON - A címadományozás története, a főispánság „gyakorlása"

Dr. Soldos Béla (1881-?) Soldos Béla főispáni hivatala Miskolcon hasonlít elődjéhez, Puky Endréhez. Puky Abaújhoz, Soldos a Trianon előtti Gömörhöz kötődött. Ebben a megyében, Alsóvály nevű településen született. Középiskoláit Rozsnyón végezte, majd Budapestre került. Egyetemi tanulmányait Eperjesen és Kolozsváron folytatta. 1904-ben Gömörvármegye aljegyzője, 1907-ben főjegyzője lett, majd helyettes alispáni feladatokat látott el. 1920-tól, a történeti Gömör vármegye megszűnésétől Budapestre, a belügyminisztériumba került, s 1924-ben kapta főispáni kinevezését, Borsod és Gömör-Kishont vármegye valamint Miskolc város élére. Soldos Béla ünnepélyes beiktatására 1924. március 4-én került sor. 1926-ig töltötte be azt a funkciót, akkor mondott le Mikszáth Kálmán dr. javára, de megyei főispáni rangját 1930-ig élvezte. A korabeli feljegyzések csaknem hasonlóan fogalmaznak róla, mint hivatali elődjéről. Nagy gyakorlattal rendelkező, jó közigazgatási szakembernek tartották. Borsod megyében „a dzsentrik világában" nem érezte jól magát, Miskolc „alakuló polgári társadalmátór viszont távol állt egyénisége. Munkáját, s Miskolctól való elválását a pártviszonyok alakulása, s a háttérben Borbély Maczky Emil személye gyorsította, illetve mozgatta. Ennek „párttörténeti előzménye" a következőkben foglalható össze. 1922-ben Bethlen István miniszterelnök kezdeményezett egy „egységes párt" létrehozását célzó mozgalmat. A KereszDr. Soldos Béla, 1924. k. tény Nemzeti Egyesülés Pártja és a Kisgazdc Párt lépett fúzióra, s ennek az egyesülésnek lett a neve az Egységes Párt. (Ezt a korabeli sajtó és a jegyzőkönyvek, de a résztvevők is kis kezdőbetűvel és egybe írták.) A kormánypárt mellett bal-