Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

FŐISPÁNOK BORSOD VÁRMEGYÉBEN ÉS MISKOLCON - A címadományozás története, a főispánság „gyakorlása"

Reisinger Ferenc (1880-1964) A Heves megyei Sarud községben született, majd Mezőkövesden töltötte az asztalos szakmát elsajátító éveit. Munkásmozgalmi kapcsolatai miatt a politikai hatalommal gyakorta került összeütközésbe. A 20. század első évtizedében véglegesen Miskolcon talált munkát. 1907-től a Munkásbiztosító Pénztárnál, 1914-től pedig a város közélelmezési üzeménél dolgozott. Ennek igazgatójaként hívták be katonai szolgálatra, s a háború éveit frontról frontra végigküzdötte. 1918 februárjában azonban már Miskolcon tartózkodott, amelyről a Városháza dísztermében megtartott ülés jegyzőkönyve tanúskodik. 1918 márciusában a szociáldemokraták miskolci szervezetének értekezletén, majd háború ellenes, sztrájkelőkészítő szervezkedésekben követhető nyomon tevékenysége. A háború vége, illetve a polgári demokratikus forradalom előtt a miskolci munkaközvetítő vezetőjeként dolgozott. Határozott politikai pályafutása 1918. november 16-a, a köztársaság kikiáltása után kezdődött. 1918. november 1-én a belügyminiszter még az ügyek továbbvitelére kérte Bottlik József főispánt. Az alispán társaságában megyei körútra indult, amelyről november 7-én a megyei közgyűlést tájékoztatta. Eszerint, s ekkor a megyében „tűrhető rend" volt. November 17-én olvashatunk először arról, hogy a városban, de a megye nagy ipartelepein Reisinger Ferenc a kormánybiztos. 1918. december 27-i aláírással Bottlik megkapta felmentését, s Miskolc város főispán-kormánybiztosává dr. Balogh Zoltán rendReisinger Ferenc képviselő, 1929. őrfőkapitány-helyettest nevezték ki. Ez azt jelentette, hogy a városi és megyei közigazgatási rendszer Balogh Zoltán és Zsóry György alispán irányítása alatt végezte munkáját, illetve így