Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

Ady avagy addig Király hídhoz, hogy onnan a város főutcáin végighaladva jusson el a Szent Anna templomig, az első villamosszakasz végál­lomásáig.) 1952. július 7-ig a Városház térig rak­ták le a vágányokat, közben a „felsővárosban" eljutottak a vasgyárig. A fennmaradt dokumen­tumok, korabeli fotók bizonyítják, hogy a Tizes­honvéd utca volt a „villamos-építés" legnehe­zebb szakasza. Ekkor még változatlanul álltak a többségükben földszintes lakóházak az utca mindkét oldalán. A város egyik legszűkebb ut­cáján nem lehetett az út közepén elhelyezni a két vágányt. Új utat építettek (a mai Szent István u. nyomvonala) s ezen bonyolódott le - napjaink­ban is - a vasgyárból a város felé tartó forgalom. Ekkor lett a Tizes-honvéd u. egyirányú, amelyen csak a vasgyár felé tartó forgalom halad. (Amíg a síneket nagy nehezen lerakták az úttest jobb ol­dalán egy ideiglenes vágányt fektettek le.) Az 1952. december 13-ai átadás előtti utol­sóként elkészült szakasz a Városház tér Hunyadi utca közötti megálló volt. A kettősvágányú villamos érezhetően javí­tott a város rohamosan növekvő forgalmán. Te­hermentesítette a buszközlekedést, de megnehe­zítette a főutcán a kétirányú közlekedést. 1952 végén megfogalmazódott a kelet-nyugati irányú kettős tehermentesítő út mielőbbi megépítésének szükségessége. Az egyik a Szinva partján futó kerékpár út volt. A kerékpár útnak a Szent Anna templomig megvolt az útvonala, ennek jó része, így pl. a múzeum környéki útszakasz a Szinva lefedésével egyidőben tűnt el. Később építették ki (1953-ban) a Szent Anna templomtól a Szinva jobb oldalán futó utat Diósgyőrig. „Amikor a ke­rékpár útról beszélünk - írta az Eszakmagyaror­szág 1950-ben - tulajdonképpen a jövendő mo­torkerékpárosoknak építünk, hiszen a jövőben sokszázezer dolgozót akarunk a motor barátjává tenni." A másik utat már ekkor északi tehermen­tesítő útnak nevezték. „A Sajó-hídtól a Gömöri pályaudvar feletti áthidaláson keresztül a Szeles, Jókai, Fazekas, Major és Andor utcák vonalán halad majd egészen Diósgyőr-Majláthig" - írta az Eszakmagyarország 1952-ben. Közel negyed­század telt el, míg az elképzelés részben megfo­galmazódott. (Az Andor utca elején a forgalom a Thököly I. utcánál visszatér a Győri kapu nyom­vonalára.) A villamos Győri kapui szakaszának törté­netében fontos dátum volt 1963, hiszen a város nyugati részében létesült lakótelepek forgalmát meg kellett oldani. Ekkor épült meg a Marx tér (ma: Ujdiósgyőri főtér) és Diósgyőr között a ket­tősvágányú villamosközlekedés. Ez azt jelentet­te, hogy a város kelet-nyugati tengelyében kiala­kult egy összefüggő, kb. 9,5 km hosszú villamos sínpálya, illetve közlekedési lehetőség. (Megér­demel egy gondolatot, hogy 1952-ben elkészítet­ték a hejőcsabai villamosvonal kettősvágányúvá alakításának, fejlesztésének tervét is. Arra ala­pozva, hogy az egyetemen több mint 3000 ember dolgozik, előbb az egyetemvárosig, majd Tapol­ca-fürdőig szándékoztak vezetni a villamos sí­neket. Míg ez nem valósult meg, addig a Mis kolc-Diósgyőr közötti vasúti szerelvény megállt az egyetemváros kazánházánál. A Hejőcsaba ta­polcai villamossal kapcsolatos elképzelések 1958-1959-ben „terv-szinten" is szertefoszlottak. 1960 augusztusában megszüntették a villa­mosközlekedést a forgalmat a buszok vették át, illetve bonyolították le. Nem sokkal később a síneket is felszedték. A hejőcsabai szárnyvonal 1909-től írt története ezzel befejeződött.) 1963-tól voltak pályafelújítások, s ez a közlekedő kocsi­parkra is vonatkozik. A mai napig utolsó sínpár­felújítás 1989-1990 között zajlott a pálya teljes szakaszán.

Next

/
Thumbnails
Contents