Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

Az üveggyár külső képe, 1938. kitöltötték. A Szinva és a Szövő utca között a kötszövőgyár, a Szövő és Tatár utca között az üveggyár, a Tatár utca és vasútvonal között a téglagyár épületei, s - folyamatos telekosztás, beépítés eredményeként - munkáslakásai helyezkedtek el. Ezt a gyártelepet a diósgyőri vases acélgyártól csak formálisan választotta el a két település határa. Miskolc és Diósgyőr összeépült, s a fejlődő kolóniák mind a négy gyár munkásai helyet találtak. 1930-ban Miskolc e korábban említett három gyára 1000-1200 munkást foglalkoztatott. 1943-ban már csak az üveggyár és a téglagyár működött, 300-350 munkásnak biztosítva megélhetést. A volt Guttmann és Zeilendorf kötszövő gyár, majd Miskolci Textilipari Rt. helyét ekkorra munkáslakásokkal építették be. A háború előtt, 1939-ben a Miskolc központú, székhelyű Kereskedelmi és Iparkamara átfogta Borsod, Gömör és Heves megye területét. A három megye alkotta kamarai kerületben 35 gyár működött. Ezek nagyobb része a vas, acél és réz előállításához, feldolgozásához kapcsolódott. A fa kitermeléséhez és feldolgozásához hasonlítható az üveg előállítására, használati eszközök gyártására alapított üzemek, gyárak jelentősége. A Budapesten bejegyzett Első Magyar Ontöttüveggyár Rt. Miskolcon, Kubina Gyula Üveggyára Párádon és a Hazai Mechanikai Pa