Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

Liehtenstein József s. k. ignxg. elnök Farkas A ko s s. k. Kubiieskci 1st w 1)i

'. ( 's<Uhv SZÍU)ó ïsfwi/7>

. k

. igt ÇU; / -~ 2l_ ornes Lfnjifâ k '7ltr\c{ Ijjtun lïïériegszi'umln n felügyelő bizo(csiig_y Miskolcz, 1897. Dr. Rácz György s. k. /: /> mg. Bizony Akos s. k. f. h.Ji. elnök. A gyár igazgatótanácsa a millennium évében, 1896. jelentéseiből ismerjük termelékenységének és forgalmának alakulását. A millennium évében a nagy városi építkezések idején - a miskolci téglagyárban 2 700 000 darab, a diósgyőriben 1 900 000 darab, a görömbölyi gyárban pedig 1 673 495 darab téglát gyártottak. (Ekkor már működött a negyedik, új gyáruk is, ahol közel 800 000 darab téglát állítottak elő.) Cserépgyártás Görömbölyön és az új gyárban folyt, ahol az éves termelés meghaladta az egymillió darabot. Az első világháború kitörését megelőzően Görömbölyön folyamatosan építették a szárító színeket, s a gyár területét bővítendő újabb szomszédos telkeket vásároltak meg. A hejőcsabai új gyárban körkemencét és több szárító színt építettek. A miskolci telepen már 1892 óta gőzenergiával folyt a gyártás, s az eltelt két évtizedben új gépüzem és égetőkemence állt munkába. Folyamatosan vásárolták fel a szomszédos telkeket (1913-ban az ún. Schulek-féle földeket), s ezzel nőtt a bányaterület. A téglagyár megközelíthetőségét, egyben Miskolc és Diósgyőr „egybeépülését" elősegítette, megkönnyítette a közlekedés megváltozása századunk első évtizedében. 1897-re kiépült a vülamosközlekedés Miskolc „határáig", a Veres vagy Szent Anna templomig. 1906-ban ezt sikerült meghosszabbítani Diósgyőr felé úgy, hogy a „közúti vasút" áthaladt a gyártelepen, s a végállomást Diósgyőr mezővárosban alakították ki.