Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

FURMAN BF. Norinbergutikcslïiszcr kereskedése « É T S £y/0°- ', <>;/ llurnlirrqrr (6 a Unir

, rir« ^yfffrfnmaarin •laiu^ lung bts B.f.Kurraiiii ;ur 1 Stadl \ftPI nánd az első miskolci lap, a Miskolczi Értesítő egyik elindítója volt 1842-ben. (A lap kisebbnagyobb megszakításokkal 1848 végéig jelent meg.) Ugyancsak ebben az évben résztvevője volt, s a „Műipar Egylet miskolci megbízottjaiként szervezője is az első magyar ipari kiállításnak Pesten. Neve összekapcsolódik a „Béts városáéhoz címzett „Norinbergiai Ék és Fűszerkereskedés"-sel is Miskolcon. Az ő gyermekei voltak az ipari életben, az egyházügy területén és a pénz világában egyaránt hírnevet szerzett Furman János és Furman Ferdinánd. Furman János 1810-1891 között élt és Miskolcon hunyt el. Cementkészítményeivel az 1870-es évektől vett részt ipari kiállításokon. 1882-1885 között a Miskolczi Takarékpénztár vezérigazgatója volt, s így vállalhatott fontos szerepet a téglagyár „Gőztéglagyár részvénytársaság"-gá történő alakításában. Halálukig tagjai maradtak a gyár igazgatóságának Csáthy Szabó István és Lacks Gyula is. A részvénytársaság alaptőkéjét 150 000 forintra emelték fel, s a miskolci és diósgyőri egységek mellett már ekkor megnyitották a görömbölyi új téglagyárat is. A társaság - amelynek tíz igazgatósági tagja Miskolc csaknem valamennyi rétegét érintette 1892-ben négy és félmillió téglát és tetőcserepet állított elő és forgalmazott. (Ennek értéke 80 000 forint volt, s ezt az összeget viszonyíthatjuk a gyár 150 000 forintos alaptőkéjéhez.) A gyár évi