Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

Miskolci Gőztéglagyár Részvénytársaság (1877-1947) (Tatáru. 39-41.) 1877-ben három korábbi, kisebb téglagyár egyesítésével hozták létre tulajdonosai a Szinva mentén, a Diósgyőr felé eső részeken a „Miskolczi Egyesült Téglagyár"-at. Téglaégető színek természetesen korábban is voltak, így ezen a vidéken az 1700-as évek végétől szólnak feljegyzések jó minőségű anyag bányászatáról, téglakészítésről és téglaégetésről. 1846-ban Szemere Bertalan megyei alispán elkészítette a létező intézetek, egyesületek és gyárak összeírását. A miskolci és egri járásra, valamint Miskolc mezővárosra vonatkozó leírásban vashámor, papírgyár, üveghuta, keményítőgyár, porcellán és kőedénygyár szerepel, de téglagyárral nem találkozunk. Ez arra utal, hogy a téglakészítés a korabeli fogalmak szerint sem érte el a „gyári" szintet. Az 1860-as években Furman János és Ferdinánd ajánlotta „Miskolczi tégla gyár"-ának termékeit, azaz „fali, kémény, boltozati, vízellenes, tűzmentes, fejér és veres tégláit" a miskolci közönségnek. Megszületett tehát az első téglagyár, s ekkortól tudjuk nyomon követni a termelés és felhasználás alakulását Miskolcon. Az 1877-ben készült szerződésből kitűnik, hogy Miskolc diósgyőri határában, működött a Furman János, Furman Ferdinánd és Szinay Istvánné (szül. Dóczi Johanna) közös tulajdonát képező Furman-féle téglagyár. Miskolc városával 1869-ben kötött szerződés alapján használták a bánya környékére telepített felépítményeket és gépi berendezéseket. A másik „gyáros" dr. Csáthy Szabó István volt, aki a diósgyőri koronaura V W\ a t.cvs. kö/öiisójíiick nűTuletinnnii " J tíiziuciiles (C-hainol) fejér ós veres, minden fonnájn PARQUET TFÉLK TALAJZATI tégláit és Cserepsiliilrlyeit. Me ^rc n (1 éléseké t el Fo è a rínak FURMAN JÁNOSés FERDINAND leslvérek MISKOLCZON Mzsz.2466 Téglajegy, 1868. dalom birtokán 1875-ben kötött bérleti szerződés alapján gyártotta és égette a téglát. A Furmanféle téglagyár mellett épült Lachs Gyula téglaégetője, amely mellett lakóháza is volt. O lett az újonnan alapított cég harmadik tagja. A társaság 6000 forint tőkével jött létre, ebből 3000 a Furman, 2000 a Csáthy, míg 1000 forint a Lachs-féle műhelyek értéke volt. Az új gyár 1881-ben két telepén már kétmillió darab téglát állított elő. Munkásainak száma 35 férfi és 25 nő volt, akik idénymunkában dolgoztak, s napi tevékenységüket egyetlen mesterember irányította. A gyár alapanyagát, a jó minőségű anyagot helyben bányászták, az égetéshez kőszenet használtak, amit szekerekkel szállítottak a helyszínre. A kiégetett tégla teljes egészében Miskolcon és közvetlen környékén fogyott el. A gyáralapítók mindegyike figyelemreméltó személyisége volt a városnak. Furman B. Ferdi-