Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

szor tovább is." Az idézetből kitűnik, hogy a szerféle tartalommal jelenik meg. (Ilyen értelemben használták a korabeli Miskolcon a Svábszert, vagy a Pap-szert is). A másik figyelemreméltó megjegyzés, leírás a munka időbeliségére vonatkozik. A céhmester által megbízott legény és inas - a kalló forgalmától függően - akár heteket is eltölthetett a gubavászon tömörítésével, kallásával. A jó kallómalmoknak híre terjedt, s így érthető, hogy a tiszta és bő vizű Szinván több kallót is működtettek, s ezeket nemcsak a miskolci mesteremberek használták. Feljegyzések szerint a debreceni gubások a miskolctapolcai Hejő patak Kallómalmára is eljártak, mert vize tiszta és meleg volt télidőben is. A Felső-Kalló malomnak már a helye sem volt meg, amikor az 1920-as évek végén, 1930-as évek elején Árva Pál építész tervei alapján elkészült a „Felsőkallószeren építendő munkáskolónia" terve. A rajz a Hutás utca — Salétrom utca —Szinva közötti 12 kh nagyságú terület beépítését mutatja. Eszerint a szomszédos téglagyár, textügyár és üveggyár akkori munkásai számára 124 db telket mértek volna ki, s az egy szoba-konyha-kamrából álló lakás alapterületét 49 m

2-re tervezték. Ezek a lakások egységes 100-100 négyszögöles telken lettek volna kialakíthatóak. A terv bármennyire is látványos és hasznosnak ígérkező volt, - végül is Miskolci gubások a piacon, 1910. k.