Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

Kártoló miskolci gubások, 1920. k. nem valósult meg. Ennek fő oka a szomszédos ipartelepek felszámolása, részbeni csődbejutása, vagy munkáslétszámának radikális csökkentése volt az 1930-as években. A Kallószeri kolónia ugyan nem készült el, de 1938-ban a helyi újságokban mégis gyakorta szerepelt főhelyen a Kallószer sorsa. A Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap arról tudósított, hogy „valamikor, amikor még házaknak, épületeknek még híre-hamva sem volt a Kallószeren, amikor még Miskolcot a Vasgyártól hosszú út választotta el, amelynek két oldalán széles, kövér legelők zöldeltek, még abban az időben történt, hogy a Szinva-patak jobb partján, a város területén három-négy cigánycsalád ütött tábort. Ott éltek csendben, zavartalanul ekhós szekereik árnyékában. Aztán, hogy senki sem háborgatta nagy nyugalmukat, kunyhót is vertek a sárból, agyagból. Senki se törődött velük. így kezdődött. Szállt is a jó hír szerte a cigányvilágban: cigányparadicsom van Miskolc határában. És jöttek, vándoroltak a cigányok a városba a megye minden részéből. Engedély nélkül épültek sorra a cigányputrik a város ingatlanján. Ma nyolcvan-kilencven cigánycsalád vagy hat-hétszáz cigánnyal él a Kallószeri cigányparadicsom/' A város a Vasgyár felé terjeszkedni kívánt, s ezért kísérletet tettek a cigánytelep felszámolására. Fekete Bertalan polgármester elképzelése az volt, hogy a város tervei alapján, a város támogatásával a Sajó-parton épüljön fel egy „új cigányfalu", amely képes a Kallószeri cigányságot befogadni, ahol a putrik helyett saját lakásban élhetnek. Az év végén még hírt adott a sajtó arról, hogy a családok a költözködést megkezdték, de aztán a híradások megszűntek. 1939 következett, s a város képviselőtestületét a nemzetközi és a hazai politika alakulásának megfelelően egészen más gondok és feladatok foglalkoztatták (az első bécsi döntést -1938. november 2. - követően a magyar királyi hadsereg megkezdi Kárpátalja megszállását, megjelenik az 1939. IV. te, a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozását megfogalmazó második zsidótörvény, s szeptemberben Lengyelország német megtámadásával elkezdődik a második világégés). Várostérképünk az ún. Belegrád szigetet követően, a mai Soltész Nagy K. utcai híd előtti Szinva szakaszon is malmot tüntet fel. A malom és a közelében 1875-ben épített városi vágóhely ellen nemcsak a környéken lakók, hanem a Borsod-miskolczi Gőzmalom vezetősége is tiltakozott. Az 1878. évi árvíz a vágóhidat a malommal együtt elsodorta. S bár a környék - végleges beépítéséig - viselte az Alsó-Kallószer elnevezést, a gubásmesterséghez kötődő Kallómalom vagy Kallóhely működésére vonatkozó egyértelmű adatokat nem tudok felsorakoztatni.