Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Tizes-honvéd (volt Serház) utca épületei

Városi bérházak amerikai kölcsönből (Tizes-honvéd u. 1-2.) A miskolciak körében kevésbé ismert, a város történeti irataiban annál gyakrabban fordul elő az 1920-as évek közepétől a Speyer-kölcsön és az ún. „Déryné utcai városi bérházak" ügye, illetve e kettő kapcsolata. A Magyar Nemzeti Bank létrehozása (1924. június 24.) után a kormány hosszas tárgyalások eredményeként a háborút követően először vehetett fel külföldről, az amerikai Speyer-csoport által garantált bankkölcsönt. Ehhez hozzájuthattak a magyar városok, települések is. 48 magyar város nyújtotta be igényét a kölcsönre, amelynek felhasználásáról az 1925. évi XXII. tc. rendelkezett. Miskolc 1925-ben 500 000, 1926-ban 343 474 dollárt kapott. (A kölcsön felvételekor 1 USA dollár 5,7 Pengő volt!) 1928-ban egyesítették a két kölcsönt, s hogy ennek kamatait és esedékes részleteit a város fizetni tudja 1929-ban újabb 800 000 dolláros kölcsönt vettek fel. A kölcsön visszafizetéséig, annak fedezeteként a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár elárverezte a város javait, valamennyi vagyontárgyát és jövedelmét. A kölcsönből elsődlegesen új építkezéseket, infrastrukturális beruházásokat támogattak, a munkanélküliség megszüntetése, a gazdasági folyamatok megélénkítése reményében. A hitelből épült fel a miskolci járványkórház és a fertőtlenítő intézet (a háború alatt szétbombázták), a Bartók téren a mai „Zenepalota", a Búza téri vásárcsarnok (szintén súlyos bombatalálatot kapott), az Avason átvezető vízvezeték főnyomócső, az A városi bérház átadásakor, 1929. Eperjesi úti bérházak, a Vay (ma József Attila) úti szükséglakások (3 csoportban 180 „lakás"), a Soltész Nagy Kálmán utcai általános iskola, s természetesen az a két hatalmas bérház, amelyet akkor a Déryné u. 1. és 2. számú városi bérházként ismertek. (Az 1948-1949 közötti utcanév változtatáskor került le a Déryné utcanév az épületről, s 1989-1990-ig nevezték ezeket az épületeket Kommün utcai bérházaknak.) A két bérház építését a város 1926-ban közgyűlési határozattal hagyta jóvá. 1927-ben elkészült valamennyi műszaki dokumentáció, s megtartották a versenytárgyalásokat. 1929-ben pedig sor kerülhetett a bérházak műszaki átadására 1932-ben - a hitelek visszafizetésének kényszere miatt - a közgyűlés már az eladással, értékesíthetőséggel foglalkozott. Erre 1935-ben került sor, s ekkor a bérházak a Deutsch J. és Fia cég tulaj-