Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Tizes-honvéd (volt Serház) utca épületei

nak: két szabadtéri labdarúgópálya tartozik hozzá, amelyek aszfaltozottak, van ugrópályája, s egy négysávos, műanyaggal borított futópályája is. A létesítmény központja a 24x45 m-es sportterű játékcsarnok. Ennek alaprajzi elrendezését a hossztengelyi szimmetria jellemzi. Homlokzati megjelenéséről pedig az alábbiakat rögzíthetjük. A hosszoldal mentén hangulatilag meghatározó a homlokzati síkok eltérése a függőlegestől. A homlokzat meghatározó elemei pedig a törtvonalú nagyobb nyílások, amelyek 6 m-es ritmusban követik egymást. A külső falsíkok vízszintes osztású sávos műkőfelülettel burkoltak. A galéria szintjén szabálytalan kontúrú ablakszerkezet hívja fel a figyelmet. A keleti és nyugati végfal más hangulatot kelt. A függőleges falsík zártabb, csupán egy íves bevilágító sáv takarja. A sarkokon érzékletesen és erőteljesen jelennek meg a háromszög alaprajzú épülettömegek. A Tizes-honvéd utca egykor kis utcákkal, közökkel tagolt, kertes családi házas beépítésének emléke, az üresen maradt teleksáv ezzel az épületegyüttessel véglegesen eltűnt, új értelmezést, új hangulatot adva az összekötő városrész e szakaszának. IRODALOM (Kiss): Lesz-e templom a Tizes-honvéd utcán? Déli Hírlap, 1992. május 10. Pirity Attila: Miskolc Belvárosi Gimnázium bővítése, 1992. (Beépítési terv, ÖVR. VI. tömb.) Miskolc, 1992. (kézirat és tervdokumentáció.) Pirity Attila: Miskolc, Tizes-honvéd utcai játékcsarnok és szabadtéri sportpályák. (Versenykiírási tervdokumentáció.) Miskolc, 1993. (írásos tervdokumentáció). Ronyecz István: Agora. (Templom kontra benzinkút, vagy park?) Déli Hírlap, 1994. február 25. (Sz.): Átadás előtt a tornacsarnok. Déli Hírlap, 1995. június 19. Uj iskola - ódon falak Miskolc (EM - CsM) - Ha valaki meglátja a Herman Ottó Gimnázium új, Tizeshonvéd utcai épületét, rájön, fölöslegessé válik a kérdés, vajon nem sajnálják-e a régi, meghitt falakat, lépcsőket, zegzugos folyosókat és ezzel együtt azt a 35 évet, amit az immár újfent a katolikus egyház kezébe adott épületben töltöttek. - A falak szellemiségét az emberek adják. Es a tanárok, a diákok itt vannak ismét velünk - mondta Kovács Marianna, a gimnázium igazgatónője. - Egyébként igen nagy szerencsénk van, hiszen így felújítva modern, kényelmes és szép is az iskolánk, viszont valójában régi épület, a boltívek, a vastag falak egy kicsit emlékeztetnek arra a hangulatra, amit a Városház téren megszoktunk, így elkerültük azt a sablont is, amely a legtöbb új építésű iskolát jellemzi. Az pedig a kezdetektói világos volt számomra, hogy a Katolikus Gimnázium csak a régi helyén lehet igazán otthon. Már csak a kápolna miatt is, ami még a régi időkből várta őket. így nem vágyódunk vissza, a vártnál sokkal hamarabb megszoktuk, sőt megszerettük új otthonunkat. Egyedül a gesztenyefák hiányoznak. De ültetünk az udvarunkra fákat, és lesz köztük gesztenye is.Nem csoda, hogy az épület levette lábukról új gazdáit. Nemcsak szép, sót kellemes, de igen tágas is. Ami újdonság annak az iskolának, amely eddig kénytelen volt kollégiumi termeket is igénybe venni az okÉszak-Magyarország, 1993. szeptember 1. tatáshoz. Most minden osztálynak külön terme van, plusz az előadók, a számítástechnikai terem, a gyors- és gépíró terem. És ami igazán új: van végre rajztermük, orvosi rendelőjük, a karbantartóknak külön kis épület jutott, használhatnak egy jól felszerelt stúdiót, kényelmes olvasóteremmel bővült a könyvtár, külön kisebb termek várják a fakultációs csoportokat, a miniatűr díszterem helyett 200 főt befogadó, fantasztikus hangulatú termet kaptak, és 600 személyes konyha szolgálja ki a fuggönyös ablakú étteremben étkezőket. Azt hiszem, nem kell tovább súrolni. És nem kell csodálkozni azon. hoev a szülők és a gyerekek úgy segítettek a költözésben, a takarításban, mintha otthon lennének. Az örömbe