Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)
A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Tizes-honvéd (volt Serház) utca épületei
A Szent István utcai homlokzat, 1993. A gimnázium sportcsarnoka, 1995. gárHotels képviselőivel egy új miskolci szálloda felépítéséről. Ennek egyik lehetséges helyeként a Tizes-honvéd utcai bérházsor előtti szabad terület vetődött fel. Ez a több, mint 12 ezer m2 nagyságú, de kedvezőtlen formájú terület (kb. 400 m hosszú és átlagosan kb. 30 m széles) indította el a vitát, majd szabadította el (és fel) az indulatokat. Kialakult, méginkább markánsan körvonalazódott egy olyan álláspont, hogy vissza kell állítani az egykor volt utca hangulatát, „nem lakótelep jellegű" környezetet kell kialakítani. Más elképzelés szerint a város évtizedek óta nem tudja megoldani szálloda gondjait. Ha itt épül meg a szálloda, az lényegesen kitágítja (kitágíthatja) a város nyugati határait, s értelmezhetőbbé válik az Eszperantó tér intézményeivel egyre jobban kifejlődő városi alközpont jellege. Az 1988 elejére megkezdeni tervezett szállodaépítés a „környezet", illetve az itt lakók ellenállásán megbukott, s lekerült napirendről. Aztán fél évtizeddel később, 1992-1993-ban az vetődött fel, hogy a Miskolc-felsővárosi református egyházközség szeretne itt templomot építeni. 1948-ban a Petőfi u. 1-3. sz. alatti egyházi telket, s épületeit kisajátították, államosították, s bár volt ígéret új telekadományozásra (a Nagyváthy J. és Füzes u. sarkán), ez akkor feledésbe merült. Mivel a terület a Tizes-honvéd utcán „intézmény terület"-ként volt fenntartva, a templomépítési tervet nem lehetett elvetni. Volt olyan elképzelés is, amely üzemanyag-forgalmazó cég területvásárlásával összekapcsolódva, egy benzinkút telepítésének engedett volna szabad utat. Ezekre az elképzelésekre, illetve a velük kapcsolatban kialakult vitára tett pontot a Herman Ottó Gimnázium költözködése, s az iskola tornacsarnok igénye. Az iskola átadását követően két évvel, 1995 nyarán adták át a „kedélyeket megnyugtató" intézményt. Az épületegyüttesnek részét képezi, külső megjelenését színesíti az, hogy üzletsorral vette körül építész főtervezője Pirity Attila. A sportcsarnok küzdőtere 1080 m 2 , s szükség szerint térelválasztó függönyökkel három részre osztható. A lelátót 270 férőhelyesre tervezték. A kétszintű épületben öszszesen 25 olyan, különböző területű helyiség van, amely nem sport, vagy iskolai célokat szolgál. Ami szerves részét képezi a tornacsarnok-
