Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Tizes-honvéd (volt Serház) utca épületei

f r - • •i—tk. Li A Serfőző-ház szerkezeti vázlata, 1832. hordó alá való vályú, 8 db keverőlapát, 1 db komlószűrő kas és 1 db vasas veder. A sör raktá­rozásához helyben 45 db, az italmérő helyen pe­dig 17 db hordó állt rendelkezésre. A serfőzők egyben pálinkát is „égettek", „pároltak". A pá­linka előállítására a következő eszközök állt ren­delkezésre: 1 db pálinkaszalad forrázó kád, 3 db pálinkaszalad forrázó hordó, 4 db pálinka alá való tonna, 1 db cseber, 6 db cserpák, 4 db rézfa­zék, a tároláshoz pedig 20 db pálinkás és 2 db vodkás hordó. A 18. században még két, ezt követően pe­dig a 19. századból több leírásunk szól a serfőző épületéről. Figyelemreméltó a főzőhelyiség leírá­sa 1832-1833-ból: „Egy kő négyzet, négy göm­bölyű kőpilléren nyugszik, boltozatos, padlózata négyzetes kővel kirakva." (A 19. század végétől - bármilyen funkciót is kapott ez a jelenleg Szent István útra néző épület - belső térbeosztását mindig megtartotta. Lehetett itt laktanya, vagy oktatási intézmény, ezt a helyiséget éppúgy ét­kezdének használták, mint jelenleg. Az egykori serfőző műhely központja a Herman Ottó Gim­názium jelenlegi étkezdéje.) Az 1833. évi tervrajz és összeírás számít az utolsó olyan tájékoztatásnak, amely a működő üzem beosztásáról, az ott folyó munkáról érzék­letes tájékoztatást nyújt. A későbbiek során első

Next

/
Thumbnails
Contents