Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Tizes-honvéd (volt Serház) utca épületei

A Serfőző-ház egykori központja, 1960. k. sorban az épület alaprajzi képéről kapunk információt. Miskolc város 1854. évi katonai térképén, Strzelany János 1881-es várostérképe, majd Adler Károly 1885. évi belterületi térképén a serház azonos alaprajzi elrendezéssel jelenik meg. A Sörház utca rendezése - legalábbis mint törekvés - időrendben követte a Hunyadi utca rendezési tervét. Az utca szélességét 1889-ben - amikor a laktanyát építették - 18 méterben határozták meg. A hatalmas, egy emeletes kaszárnya az utcafront felől elzárta, háttérbe szorította a Sörház utca addigi legnagyobb építményét, amely más funkciót kapott. 1883-ban főztek utoljára sört és égettek pálinkát a műhelyben. Ekkor a telek más tulajdonos birtokába került: Zurich János volt, aki foglalkozását tekintve a serfőző mesterséget gyakorolta. O egy új, modernebb főzőüzemet szeretett volna a Kertész soron (ma: Herman Ottó u.) működtetni. A berendezések így a másik műhelybe vándoroltak. Rövid ideig itt italkimérés folyt, a tulajdonos ezért is építtetett egy tekepályát. A laktanya felépítésével a megszűnt serfőző, annak bekerített része lett, mint ahogy az