Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Tizes-honvéd (volt Serház) utca épületei

malmot működtettek. Elsősorban gabonaőrlésre használták, de el volt látva kendertörővel is. Királymalom (az összeírásokban „uradalmi felső malom" vagy „felső király malom") elnevezéssel ismerték. A malomárok ezután a vászonfehérítőknek szolgált, így haladt a mai Domus áruház térségéig. Itt emelték rajta az alsó király malmot. A Szinva-meder és a malomárok közötti részt telkekkel szabdalták, beépítették a 19. század folyamán. Az átjárást biztosító utca (ma már helye is nehezen azonosítható) Vízköz utca nevet kapott. A mai Herman Ottó Gimnázium délkeleti sarkán a malomárokból kiágazó csatornára telepítették a hasonlóan gabonaőrlésre használt malmot. Története során sokféle elnevezést kapott, így írtak Bűk (vagy Bükk), Borsy, később utolsó 20. századi tulajdonosáról Takács-malomnak is. (A következő malom, illetve malomok már a belvárosi malomárkokon működtek, a mai Bartók tértől, a Belegrád sziget végéig, a mai Soltész Nagy Kálmán utcai Szinva hídig.) A Tizes-honvéd és a Győri kapu térségében a 19. században tehát négy-öt uradalmi malom működött. A hasznot hozó „üzemek" mellett olvashatunk a katolikus egyház alsó- és felső építményeiről, intézményeiről. Az „alsó" a mindszenti templom térséget jelenti, a „felső" pedig a Szent Anna templomra és környékére utal. Ilyen értelmű leírást kapunk a templomról, a plébániáról, a fiú- és leányiskoláról, valamint a mellette lévő kán torlakásról. Az uradalmi épületeket és a hozzájuk kapcsolódó földesúri jogokat Miskolc városa 1876-1877-ben megváltotta. Ennek összegét a képviselőház elfogadta, s a 22 év alatt törlesztendő vásárlási összeg (kb. 350 000 frt.) bekerült az állami költségvetés bevételei közé. A korábban felsorolt épületek és üzemek közül ekkor már csak a két gabonaőrlő malom és a serfőző műhely szerepelt a listán. Ez azt jelenti, hogy az egyházi épületek kivételével az uradalmi rendeltetésű objektumok megszűntek, funkciójukban átalakultak, s természetesen a Serház utca térségének teljes városi beépítése után szakaszosan sor került már a Sváb sor betelepítésére, birtokbavételére is. Nyifc3r->c/cf u/ ú/czc 77zcsh on vád- ú/co Utcanyitási terv a Tizes-honvéd 17. sz. mellett, 1942.