Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Tizes-honvéd (volt Serház) utca épületei

Bük, Borsy majd Takács malom (1930-ban Tizes-honvéd u. 17.) A malom eredete visszavezethető Miskolc középkori történetébe. A kiemelkedő családoknak már akkor is lehetett több malom birtokukban, így két Bük, vagy Bükk malmot ismerünk. Az egyik a mai Bartók téren működött, a másik pedig ez volt, s a leírások szerint a 17-18. század fordulóján itt húzódott Miskolc beépített határa. A nagy árvíz, s a malom városi tulajdonba vétele után, 1890-ben elkészült a malom és környékének helyszínrajza. Ezt ha összevetjük a korábbi leírásokkal, szinte változást sem nagyon tapasztalunk. A Szinva árvizeinek megszüntetése, s a malomárok betömése a 19. század végének, 20. század elejének fontos városrendezési kérdése, a mindenkori polgármesterek megoldásra váró feladata lett. A Hunyadi és Serház utcák nyomvonalának kiigazítása során 1910-1911ben jutott el a város a malom megvásárlásáig. 1897-től a malom Takács Lajos és neje tulajdonába került. Tőlük kellett a telket a rajta emelt épületekkel megváltani Szentpáli István polgármesternek. A malomház és a környék állapotáról a városi mérnöki hivatal vezetője, Szűcs Sándor készített összefoglalást. Eszerint a malom előtti szabálytalan telekből, s a malom telkéből egy közel 400 négyszögöl nagyságú új telek alakítható ki, s értékesíthető lakásépítésre. Ennek hossza a Sörház utcán kb. 17 m, az oldal utcában kb. 55 m. Ezen az új szakaszon terveztek kialakítani egy utcát (ez a mai Serház u. nyomvonalának felel meg), majd egy teret is, amely Miskolc 1928ban kiadott várostérképein már érzékelhető. Ami a malmot illeti, meghirdetett árverései nem vezettek eredményre, tulajdonosa, hogy a gátszakadások következményeit kiiktathassa, 1917-ben a malmot a vízi helyett villamos energiára állítatta át, s azt még működtette éveken keresztül. Az 1920-as évek végén Goldstein Ignácz jelenik meg új tulajdonosként. A malom működéséről ezt követően nem szólnak feljegyzések. Az elbontott malom földalatti maradványairól már csak a világháborút követő új lakásépítések kapcsán hallunk. 1949-1950 között épült fel hagyományos technikával az a 3 emeletes bérház, amelynek alapozásakor előkerültek az egykori BükA Serház utca a malom környékén, 1912.