Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Hunyadi utca épületei

A Magyar Jövő Lapkiadó Rt. székháza (Hunyadi u. 13.) A Hunyad, vagy Hunyadi utca déli (páratlan származású) oldala az 1894-es városrendezési tervnek megfelelően alakult át. A Jesze (Hunyadi u. 3.) a Liehtenstein (Hunyadi u. 5.) házak, majd a Zenepalota (egykor Hunyadi 7. sz.) felépítésével, 1896-1927 között kialakult a mai utcakép. A Zenepalota és a Sárga-fürdő (mai Hunyadi u. 21.) között is egységessé alakult az utcavonal, de innen a Felső malomárok mindkét oldalán a Kis-Hunyad-Serház utcák találkozásáig folytatódtak a Hunyadi u., illetve a Vargaszög házai. 1910-ben 30, 1930-ban már 25, a kettősvágányú villamos megkívánta utca-átalakításkor még 18 épület volt, amelyek zöme a Hoffmann O. (ma Szent István u.) úti bérházak építésekor az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején tűnt el. A Hunyadi u. déli oldalán 1997-ben 8 épület áll. A Zenepalotától nyugatra két épületnek van várostörténeti, köztörténeti jelentősége. A Hunyadi u. 13. sz. épület, amelyben a Magyar Jövő szerkesztősége, később nyomdája működött, valamint a Hunyadi u. 21. sz., amely a köztudatban mindmáig „Sárga-fürdő"-ként ismeretes. A Magyar Jövő című lapot a Tanácsköztársaság bukása után kezdték szervezni, s első száma 1919. október 5-én jelent meg. A lap szerkesztősége több helyen is dolgozott a városban, még 1924-ben úgy döntöttek, hogy a Hunyadi utcán megvásárolnak egy telket, kis földszintes házával, s itt alakítják ki a lap új, kétemeletes Az új székház, s a már nem létező szomszéd épület, 1929. székházát. A lap képviselői 1924 májusában kértek és kaptak engedélyt Árva Pál műépítész terveinek megvalósítására. A korábbi két szobakonyhás, földszintes házat lebontották, s az utcarendezési nyomvonalon felépítették a környezetében is látványos és szép épületet. A 40 hely-