Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Hunyadi utca épületei

ségből álló székház szintjei 628 m2 alapterületen (a Hunyadi u.-Szinva közötti, nagyméretű telek több, mint 25%-án) helyezkedtek el. Az épület földszintjén, a kapubejáró jobb oldalán, az utcai fronton kapott helyet a kiadó és a könyvkötészet. Mögöttük az udvar felé az iroda és a raktár, majd az udvari részeken a nyomda és szedőterem, valamint további raktárak helyezkedtek el. Az első emeleten négy szerkesztői szoba, a fogadó és az igazgatósági titkárság szobái voltak. A második emeleten két lakást alakítottak ki, az egyik két szoba, konyha, kamra, fürdőszoba, előszobából, a másik, egy szoba, konyha, kamra, fürdőszoba, előszobából állt. A manzárd beépítés a fogadást, vendéglátást szolgála. 4 szobát, s a padlástérben tárgyalót alakítottak ki. Az épületet két évtizeden keresztül használták az eredeti elképzeléseknek és funkciójának megfelelően. 1944. április 16-tól a lap megjelenését betiltották. (A Magyar Élet című Miskolc, kereszténynek indult, majd később minden kormányt kiszolgáló, szélsőségesen jobboldalivá vált lap volt csak kivétel, amelyet 1944. november végéig kiadtak. A lapot 1939-ben az Imrédykormány alapította.) A Magyar Jövő pártokon felül álló lapként indult, s alapításában meghatározó szerepe volt a Magyar Nemzeti Szövetség Borsod megyei és miskolci csoportjának. A lap szerkesztőbizottságában közismert személyiségek jelentek meg, így Görgey László megyei főjegyző, Putnoki Béla ügyvéd, Kozma Ferenc a későbbi szerkesztő-igazgató, vagy Nessl Alajos reáliskolai igazgató. A nyomást a Klein-, Ludvig és Szelényi Rt. végezte, s az első szám 1919. október 5-én vasárnap reggel 7000 példányban került az utcára. A következő év elején a szerkesztőségnek Böczögő József a Korona Szálló bérlője A székház földszinti alaprajza, 1924.