Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

„Ispotályok" és kórházak Miskolcon

nel és a Cocainnal. Egy szabályos kórházban az 1880-as években egy-egy beteg részére 100-200 m

2 területet kellett számítani. 1890-ben egy év alatt 2281 beteget kezeltek a kórházban. 18561890 között pedig 52.696 beteget részesítettek gyógykezelésben. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a magyarországi kórházak sorrendjében a budapestit és a pozsonyit a miskolci követte. A teljesítménye kiemelkedő volt, az állapota, ellátottsága katasztrofális. Popper József 1894-ben bekövetkezett halála után az új igazgató Singer Henrik lett. A már korábban megválasztott építészeti bizottság ekkortól erőteljesen fordult az új kórház megtervezése és megalapítása felé. A bizottság elnöke Soltész Nagy Kálmán volt, s nagyon fontos szerepet játszott Adler Károly városi mérnök, aki az új kórház megtervezését felvállalta. A tervező jó volt, de szükségeltetett egy olyan egyéniség, mint Tarnay Gyula alispán, aki képes volt kijárni a tervek megvalósítását. 1897-ben így hagyta jóvá a Belügyminisztérium a kórházra vonatkozó terveket. 1898-ban elfogadták a létesítendő új kórház helyét, s 1900-ban a legfontosabb épületeket felavatták. 1900-ban a városi közkórház befejezte működését az egykori barokk, de a 19. században lényegesen átalakított kúriában, s annak beépített nagyméretű telkén. Ezt követően itt működött még a városi zeneiskola, majd a tömböt lebontották, hogy helyet adjon egyrészt az Osztrák-Magyar Bank miskolci fiókjának, másrészt a Pece felé eső részen a „Magyar Királyi Állami Fiú Felsőkereskedelmi Iskolának", amelynek új, kétemeletes épülete 1908-ban készült el, s az első tanév 1908/1909-ben már itt kezdődhetett el. IRODALOM Singer Henrik: A miskolczi közkórház története (1856-1900). Miskolc, 1900. FORRÁS B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/d. 266/1852. Részlet Miskolc város jegyzőkönyvéből, 1896