Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

„Ispotályok" és kórházak Miskolcon

zös folyosóra nyílnak. Alapterületük egyenként 6,3x4,5 méter. Az első szobában 9 ágy van, s szülészeti esetekre van fenntartva. A többi háromban férfibetegek kaphatnak helyet, 9, 10 és 9 ágyat tudtak elhelyezni a szobákban. Ugyanennek az épületnek a végében volt található a fürdőszoba, összesen 3 káddal, de az egész kórház ezt kellett, hogy használja. Ez a fürdő a főépülettől 40 méter távolságra, az udvaron keresztül volt elérhető. A fürdőszoba mellett alakították ki a „hulla kamarát". A kórház főépületében a leírtakon túl volt még egy 2x5 méteres szoba az egész orvosi személyzet számára, egyben ez a járóbetegeknek szóló „rendelő" is. Várószoba nincsen, hiszen nyáron az udvaron, télen pedig az előszobában helyezkedtek el, vártak a betegek. A kórházon és a város helyzetén is segített, hogy a Tetemvárról ide hozták le a tébolydát (1877), majd amikor 1886-ban létrehozták, illetve megalapították a Járványkórházat a Zrínyi utca környékén, az is ide, az akkori egyetlen városi kórházhoz tartozott. A kórház történetéből néhány egyedi esetet, példát érdemes megemlíteni. 1881-ben Tisza Kálmán miniszterelnök kíséretében felkereste Ferenc József császár és uralkodó. 1884-ben kísérleteztek először az Antipyryno OH ctj N Felüdülési bizonylat. Hogy tflatttj J//vJ/?i a

Z 18^-ik év á//f J// hó k napjától égéséén az 18^-ik évf//////í íj hóAy -ik napjáig a miskolczi nyilvános közkórházban gyógyíttatott — ápoltatott, és mint ^ ^/^Allapotban a koródából elbocsájtatott, ezennel hivatalból igazoímík. Kelt Miskolczon az l8^/-ik évi él//«</uJ hó >^ Betegség neme volt: ' -, -ik napján. Az igazgató választmány nevében: kórházi gondnok Igazolás kórházi ápolásról, 1869