Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

A magyar honfoglalás 1000. és 1100. évfordulójának megünneplése Miskolcon

készi lak még átalakításra vár. Addig, míg ez meg nem történik, Kun Bertalan püspök mostani lakóhelyét el nem hagyhatja. Az átalakítás munkáját, mely 6700 Ft-ba fog kerülni, már a legközelebbi napokban megkezdik. Mihelyt ezzel készen lesznek, az új főgimnázium építéséhez azonnal hozzáfognak." A millenniumi rendezvények kétnapos programjába szerepelt az iskola alapkő-letétele. Az alapkő-letétel ugyan elmaradt, de ma is márványtábla hirdeti, hogy: „A nevelés és tanítás czéljaira építtette a miskolczi ev. ref. egyház, a magyar állam, Miskolcz város és Borsod vármegye segédletével. Magyarország fennállásának ezredik évében, 1896." Tudjuk, az építkezés valóban elkezdődött, s az volt a cél, hogy az 1897es tanévet már itt lehessen megnyitni. Az építkezést nagymértékben hátráltatta egy szerencsétlen baleset 1897 márciusában. A bejárati pillérek és falrészek omlottak össze. Az építőanyag és a leszakadt állványok alatt ketten meghaltak, hatan pedig súlyos sebesülést szenvedtek. A vizsgálatok, az építkezés és az átadás így elhúzódott. 1898-ban kezdődött el az első tanév az új főgimnáziumban. Az új épülettel és új tanévvel új igazgatótanács kezdte meg munkáját. A „régi" épületben a tanács elnöke Bizony Ákos volt, a tagok között pedig olyan nagyságokat találunk, mint Lévay József, Horváth Lajos, Wáncza Mihály, Porcs János, Szeremley Lajos, Soltész Nagy Albert, Kovács Gábor, s természetesen a tanári karban is számosan voltak, akiknek emlékét a várostörténet őrzi. Az „új" épületben az igazgatótanács elnökévé Soltész Nagy Albertet (a polgármester testvére) választották meg. Az igazgató a tudományos munkásságáról is ismert Kovács Gábor lett. Az új rendszabályokat pedig nem más olvasta fel a tantestület képviseletében, mint Budai József. A Bársony-ház és az evangélikus református főgimnázium egységes épülettömbje, 1898