Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

A magyar honfoglalás 1000. és 1100. évfordulójának megünneplése Miskolcon

A megnyitón elhangzott gondolat közel évszázad elteltével is igaz, de ha a két épület funkciójára gondolunk, akkor még közelebb van a valósághoz, mint az iskola-avatáskor. „Városunk első tanintézete az ev. ref. főgimnázium elhagyta azt az ódonszerű, őshajlékot, mely századokon át meleg fészke volt a tudománynak, a nemzeti művelődésnek, mely annyi jeles embert nevelt a magyar hazának. Átköltözött az új, díszes modern palotába, mely a régi hajlék mellett épült. Egymás mellett áll a két épültet. Egyik a múlt, másik a jövő képe és záloga.'

7 Az evangélikus református főgimnázium így ünnepelhet a millecentenárium évében, majd két év múlva is, de akkor felavatásának, első tanévkezdésének százados évfordulóját. A LUTHER-TÉR ÉS KÖRNYÉKÉNEK BEÉPÍTÉSE (Hunyadi u. 3. és 8. sz.) A Városház tér szomszédságában lévő, jelenleg névtelen tér az 1960-as évek közepéig négy teleknek, rajta álló lakó- és gazdasági épületeknek adott helyet. Két földszintes épület, a 10-es számot viselőt Kosahuba- és 12-es számot viselő Máday-ház a Városház térhez tartozott, számozását is onnan kapta. A Hunyadi u. 1. számú földszintes ház a református egyház főgondnokáé, Mikuleczky Istváné volt, a 3. számú ún. Jesze-féle ház 1896-ban épült emeletes, (ma már nem létező) épület volt. A jelenlegi két, emeletes épület az 5-ös és 7-es számot viseli, s az 1910-1912 közötti időszakban épült, s Lichtenstein házként lett ismert. (Terveit a jónevű Hajós Alfréd és Villányi János budapesti műépítészek készítették.) A Hunyadi utca mai Bartók térig terjedő szakaszának, a tér kialakításának, majd innen a Sárga fürdőig terjedő utcaszakasznak 1894-ben készült el a rendezési terve. A Hunyadi utca szélességét 19 méterben határozták meg, úgy, hogy az északi utcaszakasz építményei maradtak, a déli utcarészen 5-6,5 méter szélességben a meglévő házakat érintve, azokat vagy át kellett alakítani, vagy le kellett bontani. A földszintes Mikuleczky házat átalakították, s jelentős bontással megváltoztatták a homlokzatát. Ezt később a Weidlich fűszerkereskedő család vásárolta meg, s üzletek voltak benne az épület lebontásáig. Az 5. és 7. számokkal jelzett telkeket a város megvásárolta, s rajta volt épületeket lebontotta, s a századfordulót követően eladta új tulajdonosaiknak. Ezért volt kiemelkedő az 1896-ra elkészült Jesze István-féle emeletes ház, amely már a kitűzött új utcavonalra épült. Kár, hogy tervrajzai nem maradtak fenn, így egykori homlokzatát csak fénykép őrzi. (A házaknak az volt a közös jellemzőjük, hogy belső kertjükben, vagy a telek gazdasági épülete alatt volt a Szinva-malom medre, amelyet minden tulajdonosnak saját telkén tégla boltívvel kellett fedni. Ennek a boltozott medernek a maradványai a téren napjainkban is megtalálhatók. Ez a csatorna indult ki a Luther térről, s tért vissza a Pap-malom vagy Erzsébet térre. Megszüntetésére és lefedésére az 1890-es évek elején került sor.) A Hunyadi utca északi vonalát a millenniumra hasonlóan új, s napjaikban is meglévő emeletes épület, egyházi bérpalota alakította át. Csupán ma tűnik érdekesnek, hogy két különböző épület áll egymás mellett, egymással funkcionálisan összeépítve. Ez az „összedolgozás" a Luther-térről nézve szembetűnő. Az építkezésről készült jegyzőkönyv minden lényeges kérdésre