Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

A magyar honfoglalás 1000. és 1100. évfordulójának megünneplése Miskolcon

rést kiérdemlő Borsod-Miskolci Gőzmalom bemutatója kapcsán. A malom készítményei mellett a fényképészek, az iskolák és önállóan a város is szeretett volna bemutatkozni az ún. történelmi főcsoport kiállításán, de az eredményről értékelhető ismereteink nincsenek. Az viszont mindenképpen figyelmet érdemlő, hogy az apró adatokat is felsorakoztató Szendrci János e tényt, mármint a városi ipar résztvételét a kiállításon egyszerűen kihagyta várostörténeti munkájából. Természetesen nem véletlenről van szó, hiszen a millenniumi hadtörténeti kiállítás anyagának előkészítésével éveken keresztül foglalkozott. A kiállítás még be sem zárta kapuit, amikor a Matlekovics Sándor által szerkesztett, 12 kötetes, monumentális millenniumi kiadványsorban megjelent munkája a „Magyar hadtörténeti emlékek a ezredéves országos kiállításon", vagyis „a magyar honfoglalási kor, a vezérek és Árpádok korának emlékei" címen. Itt mintegy 10.000 tárgy rendezését, szakszerű bemutatását vállalta, s nem véletlen, hogy 1900-ban, a párizsi világkiállítás idejére őt kérték fel a hadtörténeti anyag rendezésére. Tehát Szendrei János a legkomolyabb szakértőként dolgozta fel témáját a kiállításra, s hogy a miskolciak résztvétele várostörténetből kimaradt, egyszerű oka lehetett: nem tudott mit írni róla. A kiállítás következtetése: „Szomorú, miszerint Eger és a többi vidéki város iparossága is túlszárnyalt bennünket... mi a legkevesebbet járultunk a kiállítás gazdagításához, s így a közvélemény Miskolcz város iparosságát nem a legkedvezőbb világításba fogja helyezni." (BmL.) A hétköznapok emberének később, a kiállítás bezárása után nagyon rossz volt a véleménye, s ez talán könnyített a miskolciak lelkén. A kormánypárti megyei lap Budapest és a vidék szembenállásáról írt: „Az országos kiállítás megnyílta óta egyre hangosabbra válik a panasz a vidék elhanyagolásáról. Amiként nálunk régi szisztéma a czentralizáczió, s mindennek a központba való gyűjtése, akként itt is éppen csak a főváros bemutatásával törődtek . . . Ilyenformán a nagy nemzeti ünnep a főváros külön bérletévé válik, pedig ez nemcsak a fenti okokból nem helyes, hanem helytelen azért is, mert hiszen nemcsak Budapestet, hanem az ezredéves országot kellene itt bemutatni a külföldieknek". (BmL. 1896. június 12.) A főváros kiállítási pavilonja, 1896