Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

Miskolci polgármesterek

jegyző, később mint tiszti ügyész a város szolgálatában . . . Mint Miskolcz első tisztviselője a város első szolgájának tekintettem magamat. Nem válogattam az időben, a dologban, a személyben, a nap minden szakában, minden dologban és személyválogatás nélkül a legnagyobb lelkiismerettel igyekeztem kötelességemet teljesíteni . . . És mélyen fájlalom azt, hogy életem egyik célját, azt, amiért Miskolcz minden jó polgárának imádkozni kell, azt, hogy Miskolcz önálló törvényhatósággal felruházott város legyen, polgármesterségem évei megnem hozhatták!" Soltész Nagy Kálmán 1844-ben Miskolcon született, iskoláit is itt végezte. Jogi tanulmányaival Kassához és Eperjeshez kötődött. 1868-ban nyitott ügyvédi irodát Miskolcon, a társadalmi és a közélet akkori lépcsőfokait sorról sorra megismerte. Volt megyei esküdt, bírósági jegyző, városi tiszti ügyész. A református egyház tanácsosa, s 1875-től a szabadelvűek miskolci pártelnöke. Árvaszéki ülnökként jelöltette magát az 1878-as választáskor, s 34 évesen választották meg polgármesternek. Első igazi tehertétele az augusztus végi nagy árvíz volt, amely a szó valódi értelmében lerombolta, elmosta, „eltakarította" a régi Miskolcot. A polgármester így kapott történelmi lehetőséget arra, hogy megteremthesse, lerakhassa egy modern nagyváros alapjait. Ahogy Losonczi neve összekapcsolódik az uradalomtól való elszakadással, úgy Soltész Nagy Kálmán neve elválaszthatatlan a nagy építkezésektől. A „Miskolc gyásza, 1878. augusztus 31." című emlékkönyvben Soltész Nagy Kálmán nemcsak a mentési és helyreállítási munkálatok fő szervezőjeként, irányítójaként, hanem szerzőként is megjelenik, ismertté tette magát. írásai, nyomtatásban megjelent előterjesztései két fő területhez kötődtek, s ezeket 1901 után is megtartotta a városi közgyűlés felkérésére. így a „városrendezési - vízvezetéki - csatornázási bizottság"-hoz, másrészt a város villamosítási, világítási ügyeivel foglalkozó bizottság munkájához kapcsolódott. Az első városépítési, önálló szabályrendelet a korábbi polgármesterhez kapcsolódva, 1867-ben jelent meg. Az újjáépítési elképzeléseket is szem előtt tartó szabályozási terv, emlékiratként 1894-re készült el. A Borsodmegyei Lapok 1894. szeptember 14. száma „Az Új Miskolcz" cím alatt tárcában méltatja Soltész Nagy Kálmán polgármester, Csáthy Szabó István gyógyszerész, építési szakbizottsági elnök, valamint a tervezetet készítő Adler Károly városi főmérnök érdemeit. A többször is módosított tervet végül 1898-ban Soltész Nagy Kálmán előterjesztésében fogadta el a városi közgyűlés. (A terv annyira jó volt, hogy évtizedekkel később, sőt az 19601970-es évek városrendezési, az infrasturktúra alakításával kapcsolatos tervei, elképzelései is ehhez hasonlatosan készültek. Mindez úgy, hogy az Adler-féle első városrendezési terv, s annak nagyméretű térképmelléklete nem volt közismert Miskolcon.) Az 1894. évi városszabályozási tervet Miskolc 1960. évi térképére Iglói Gyula vetítette abban az 1992-ben megjelent könyvében, amely Miskolc 19. századi városrendezési terveiről és építési szabályzatairól szól. A Miskolci Mérnöki Hivatal iratanyaga a Levéltárban őrzi a századforduló városépítészetének dokumentumait, szebbnél szebb homlokzati és alaprajzait. Részben innen, részben a polgármester évi, nyomtatásban is megjelent beszámolóiból tudjuk, hogy egy-egy év alatt mit gyarapodott, szaporodott a város. (Az évi jelentések közzététele, a közgyűlés tevékenységét publikáló polgármester Soltész Nagy Kálmánnal jelent meg a város történetében, s ezzel olyan nagyjelentőségű munkára vállalkozott, hogy