Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

Miskolci polgármesterek

utódai enélkül már el sem képzelhették saját tevékenységük nyüvánosságra hozatalát. Beiktatáskor székfoglalójukban, vagy egy választási ciklus eredményeit összefoglaló munkájukban fontosnak érezték dokumentálni - az utókor számára is - tevékenységük eredményességét.) A polgármester 1899. évi beszámolójából csupán annak jellegére utalva - érdemes néhány adatra felfigyelnünk. A városban ebben az évben 343 házasságot kötöttek. A születések száma 1418 volt. A város laktanyáiban „állandósított haderő és hadi felszerelés" címen 3 tábornok, 15 törzstiszt, 121 főtiszt és 2226 katona tartózkodott. 953 ló és 56 ágyú volt rendelve a „béke-erők"höz. Csaknem hasonló nagyságrendű volt az átvonuló, de a városban időlegesen elszállásoltak száma. Az évben 23 épületet bontottak le, s helyükre 1 év alatt épült 3 kétemeletes, 5 egyemeletes és 114 földszintes magánház. Az építkezések eredményeként 39 bolttal, üzlettel és 10 műhelylyel (üzemmel) gyarapodott Miskolc. Ezek az adatok mutatják, hogy a Soltész Nagy Kálmán nevével fémjelzett közel negyedszázad eredményességét, nagy alkotásait bemutatni szinte monográfiát kívánna. A legjelentősebbek (intézmények, szervezetek, középületek) a következők voltak: 1879-ben megalakult a Kereskedelmi- és Iparkamara, 1884-ben a Miskolci Ipartestület, a pénzintézetek közül 1888-ban az Osztrák-Magyar Bank nyitott fiókot. 1894-ben a Borsodmegyei Takarékpénztár Rt. és 1894-1895-ben a Miskolci Kölcsönös Önsegélyző Hitelszövetkezet alakult meg. Az üzemek, vállalkozások közül 1882-ben üzembe helyezték a „légszesz", vagyis a gázgyárat, s megoldották a közvilágítás alapvető problémáját. 1888-ban megkezdődött a telefonhálózat kiépítése. 1897-re befejeződött a MÁV miskolci műhelyének építése. 1897-ben elindult a villamos, a villanytelep pedig 1900-tól kezdte meg a magánháztartások világításának szolgáltatását. 1901-ben a Tiszai pályaudvar új, emeletes felvételi épülettel gyarapodott, s ebben az évben készült el a Gömöri pályaudvar épülete is. A közintézmények közül 1892-ben készült el a MÁV Üzemigazgatóság új épülete Miskolc és Mindszent határán (az egykori Mindszent község 1724-1879 között volt önálló település, 1880-tól csatolták vissza közigazgatásilag Miskolchoz). 1892-94 között végezték a fúrásokat, s készült el a városi fürdő az Erzsébet téren. 1894ben két újjáépített szállodát is avattak: egyik a Korona volt, a másik a Pannónia, a SzéchenyiKossuth utcák sarkán. 1898-ra épült fel az a bérpalota, amely ma a Városház tér 12. számot viseli, s a polgármesteri hivatal épülettömbjéhez tartozik. 1899-ben adták át a Református Gimnáziumot (volt Zrínyi Gimnázium), ekkor vált múzeum céljára részben szabaddá az ősi gimnázium-épület a Papszeren. Ugyanebben az évben épült az Ügyvédi Kamara székháza a Kandia-Szemere utcák sarkán, s az Igazságügyi Palota a Dózsa György utcán. Az egészségügy történetének az addigi legnagyobb vállalkozásaként 1899-1900 között elkészült az Erzsébet Kórház néhány alapépülete, illetve intézménye. A kórház korábbi épületében (jelenleg a Magyar Nemzeti Bank áll a helyén) megnyílt a város első zeneiskolája. A korszak városi vezetése kialakította a Népkertet, nagyarányú mederrendezési-árvízvédelmi munkákat hajtott végre a Pece-ágakon és a malomárkokkal szabdalt Szinván. Felvetődött a Szinva - mai belvárosi jelentős szakaszának csatornába zárása, de erre sem a korszak, sem pedig Soltész Nagy Kálmán évtizedekig nem látott lehetőséget. (A Szinva felszín, út alatti csatornába zárása az 1970-es évek elejének technikai