Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

Miskolci polgármesterek

megoldása és kényszere.) Ebben a polgármesteri időszakban alakult ki az első térszerű tere Mis­kolcnak: a Pap-malom megszüntetése után az Erzsébet tér. A tér valamennyi épülete, a Szé­chenyi út 2., a Kamara épülete, a Szinvára néző Diószegi ház, a Fürdő és a Szarvas gyógyszer­tárnak is helyet adó polgármesteri épület, mind ennek a korszaknak az építészeti emléke. Az Er­zsébet tér 2. számmal jelzett, s 1896-98 között épült, egykor egyemeletes épület volt Soltész Nagy Kálmán lakóháza, s később egy ideig itt volt a mindenkori polgármester lakhelye is. A századfordulót megelőző évtized volt a miskolci laktanyák építésének nagy korszaka. A tervező Ádler Károly városi főépítész volt, a kivi­telezők a Rudolf gyalogsági, és Ferenc József lo­vassági laktanya esetében Graf és Feszty műépí­tészek. Ekkor épült a „Baross" is, a tüzérek lakta­nyája, s a város házi ezredének a régi Serház tel­kén helyet adó „József" laktanya, ahonnan majd a tizeshonvédek százai, ezrei vonulnak az első világháború frontjaira. Már egy éve létezett Miskolc-Budapest kö­zött telefonkapcsolat, amikor sor került Miskolc akkor még két, északi és déli kerületében az or­szággyűlési képviselő választásra. így kapott bi­zalmat Soltész Nagy Kálmán. Miskolc szülöttje életének csak az utolsó néhány évét töltötte távol városától. 62 éves volt, amikor 1905. december 5-én elhunyt. Holttestét özvegye és két lánya Miskolcra szállította haza. Az avasi sírkertben lévő családi sírboltban he­lyezték örök nyugalomra. A város azzal is adó­zott emlékének, hogy 1907-ben utcát nevezett el róla. Az akkori elképzelés szerint ez lett volna Miskolc észak-déli főútvonala, amelyet a mai Petneházy bérházakig a város legszélesebb utcá­jaként gondoltak. Mindkét oldalon olyan emele­tes házakkal és középületekkel tervezték beépí­teni, mint a Zsolcai kapu - mai Bajcsy-Zsilinszky közötti utca szakaszán látható. Az utca Szinván túli kis szakasza, hiányosan beépült (vas- és fé­mipari szakiskola, vasúti bérháztömb, a Vörös­marty és Kont utcák közötti iskolatömb), de az­tán elfogyott a pénz, s megváltozott a városfej­lesztés koncepciója is. Az Adler-féle koncepció megvalósulása itt is néhány évtizedet vett igénybe. így alakult ki a párhuzamos Szilágyi Dezső utcán az ún. déli tehermentesítő út, ami a főváros felől érkező forgalmat vezeti át a város­ban Sajószentpéter irányába. A Soltész Nagy Kálmán utca hét évtized elteltével visszakapta korábbi nevét, emléket állítva újfent a nagy vá­rosépítő polgármesternek, az eredeti koncepció­ból annyit megtartva, hogy ez az utca vezeti át Kassa felé a forgalmat a főváros irányából város­unkon. Soltész Nagy Kálmán emlékét utca, az ál­tala építtetett házak és középületek sora idézi, de síremléke már nem lelhető fel az avasi te­metőben. Búcsú a városházától, 1901. december 30.

Next

/
Thumbnails
Contents