Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Terek, szobrok, emberek
Szemere Bertalan szobrának felavatása A Szemere szobor és 1994. év koszorúi A Történelmi Társulat megyei csoportja 1987-ben tudományos ülésen emlékezett meg Szemere Bertalan születésének 175. évfordulójáról, s az ekkor elhangzott előadásokat két kötetben meg is jelentette. Az első felelős magyar kormány belügyminisztere, az 1848—49. évi szabadságharc kormánybiztosa, majd miniszterelnöke, a politikus és író megyénkben született (Vatta, 1812.). 1869-ben Budapesten halt meg, s 1871-ben került haza „végleg" az avasi domboldalon az Erzsébet térről mindig látható sírhelyére. Miskolc fontosnak tartotta Szemeréről utcát elnevezni, másrészt szobrot állítani. Az 1890- es években arról folyt a vita, hogy hol lenne legszerencsésebb a szobrot elhelyezni. Még nincsen szó a Kossuth szoborról, így érthető, hogy sokan úgy vélték „e czélra alkalmasabb, s kellő parkírozás, s befásítás mellett szebb helyet nem találhatnánk, mint a különben is ellipszisnek szánt közfürdő előtti teret". (Mint tudjuk, 1898-ban Kossuth szobra kapott itt helyet.) 1903-ban vetődik fel, hogy a Szemere szobrot a „Bagolyvár" helyén kell felállítani. „Bagolyvárának ekkor a vármegye háza melletti telken álló épületcsoportot nevezték. A bontással és parkírozással „köz- és sétatér alakulhat ki, ami 8983 négyszögméter lesz" - szólt az írásos elképzelés. A város szoborbizottságot alakított, tagjai között az alispánnal és a polgármesterrel, de tagja volt Lévay József költő is. A bizottság a Kossuth szobor megalkotásáról ismert Róna József 104
