Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Vendéglátás „szíveslátás"
A Capri/Bigatton cukrászda (Széchenyi István u. 16.) Fél évszázaddal ezelőtt a miskolci főutcán Doró Ernő, Rorárius Gyula, Piva Carlo cukrászdái voltak a legismertebbek. Az egykori cukrászról, s az akkor még meglévő épületről fogalommá vált a Megay sarok, s a Széchenyi u. 16. számú épület földszintjén pedig tábla jelezte: Caprinak keresztelték az új „édesség üzletet". Doró egykori cukrászdája ma Rácz kávéház, a Rorárius eredeti helyén a Pátria üzletház áll, Pivából lett a már Bigatton érdekeltségű Napsugár, s Capri/ Bigatton felirat olvasható azon a cukrászdán, amely a közelmúltban felújított épület teljes földszinti részét elfoglalja. A mai épület helyén a 17. század végén „Kovács Sámuel nemzetes úr kúriája" állt. Egy évszázaddal később, amikor a görög kereskedők fénykorukat élték Miskolcon, ez és a szomszéd ház is egy több generáción keresztül ismert család kezébe került. 1741-ben Dimcsa Vritosz úgy kötött házasságot a török birodalom területén a hasonló nemzetiségű Dipu Zogával, hogy már korábban tagja volt a miskolci kompániának. Ez is mutatja, hogy ekkor még a Miskolcon megtelepedett kereskedőknek nemcsak áruszállítási, sokirányú kulturális, hanem családi-rokoni kapcsolatai is élőek, természetesek voltak a balkáni területekkel. Naum nevű fiuk egy pesti, hasonlóan görög kereskedő leányát vette el, s 1793- ban már a Széchenyi u. 18. számú házat lakták. Egy későbbi, 1818-as összeírás szerint a 16. számú ház is ennek a családnak a tulajdonában volt. A görög kereskedők helyét - házaikat és üzleteiket - a 19. század közepétől folyamatosan 230 A Capri cukrászda homlokzata, 1994
