Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Vendéglátás „szíveslátás"

vették át a zsidó kereskedők. így ebben a házban is 1853-ban a kereskedelemben és a bankéletben egyaránt ismert Koós-családot találjuk. Koós Soma az egyik leggazdagabb és legtöbb adót fi­zető polgára a városnak, aki lebontja a görög házat, s 1881-ben felépíti a napjainkban látható épületet. Az első miskolci címjegyzék 1895-ben már jelzi itt működő üveg- és porcelán üzletét. A bolt az 1930-as évek végéig megmaradt, csupán a cégtábla bővült a következő feliratra: Koós So­ma és testvérei üveg-, porcelán- és kőedény-ke­reskedők. Az 1940-es években alakult át a földszinti üzlethelyiség cukrászdává, és érdekes módon fél évszázaddal korábban is olasz érdekeltségű volt. Abban az időben Piva Carlo mellett - családi sírboltjuk a mindszenti róm. kát. temetőben ta­lálható - másik, fagylaltosból lett olasz cukrász Miskolcon Buttignon Ermcncgildó volt. A „Dzsil- dó" néven közismertté vált cukrász 1930 körül került Miskolcra, s üzletét a Széchenyi u. mai 107. szám alatt nyitotta meg. (Jelenleg itt mű­ködik a Hámor Hotel, a városi Rendezvények Háza és az Expressz étterem.) A mester saját fiának szemelte ki a Széche­nyi u. „másik végén" éppen eladó üzletet. A vállalkozás szakmai mestere Adamecz Kálmán volt, aki Kassáról visszatérve vállalt munkát a fiatal olasz mellett. Kettejük ötletéből született a „Capri" elnevezés is, amely szerencsésen napja­inkig megmaradt. Az épület felújítását követően, a cukrászda megnyitásával egyidőben jelent meg a kettős, te­hát a Bigatton érdekeltségre utaló elnevezés. A változás nemcsak ebben, hanem a cukrászda alapterületében is érzékelhető. A földszint bal oldalán a felújítás előtt egyenes záródású, sar­kaiban íves vállkonzolokkal ellátott bejárati kapu helyezkedett el. A hosszan elnyúló kapualj egy szakaszból álló kolostorboltozattal volt fedve, s ez most a cukrászda leüldögélésre alkalmas, hangulatos, kellemes alakítású termévé, részévé vált. (Ennyivel is több, mint a korábbi cukrászda, amely a jobb oldali három axisú homlokzati sza­kasz teljes szélességét foglalta el.) A századfordulót megelőzően készült fény­képen még nem látható az erkély. Mivel a két emeleti axis alatt volt a kapubejáró, az erkélyt csak a harmadik és ötödik ablak között, törtíves alaprajzi megoldással lehetett kialakítani. Meg­közelítésére stukkókeretelésű, kétszámyú ajtó szolgál. Az erkély a ház homlokzatát az 1920-as évektől díszíti, s így kellemes összhangba került a szomszédos házakkal. A Capri cukrászda homlokzata, 1985 231

Next

/
Thumbnails
Contents