Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Vendéglátás „szíveslátás"
A Korona, amely Kossuth, majd Avas Szálloda lett (Széchenyi István u. 1.) Az „új Korona" napjainkban is látható formájában, tömegalakításában 1894-ben Adler Károly tervei alapján készült. A telek építményei a 17-18. századtól fontos szerepet töltöttek be a város életében, fórumot biztosítottak olyan rendezvényeknek, amelyek kortörténeti, művelődéstörténeti szempontból egyaránt figyelemre és tiszteletre méltóak. De jeles személyisége volt városunknak Adler Károly is, akinek nevét 1992- től utca őrzi. Adler a századforduló névmagyarosítási hulláma idején nevét Adorjánra változtatta 55 éves korában. Miskolc város nyugalmazott főmérnökeként (mai értékrendünk szerint főépítészként) 1905. október 16-án halt meg Kazinczy utcai házában. Maradandó értékű műve Miskolc első városszabályozási térképének megalkotása. A múlt század végén kialakította Miskolc modern, nagyvárosi képét. Kár, hogy a nagyvonalú tervnek csak töredékei valósultak meg, azok is többnyire az utóbbi évtizedben. A Rudolf gyalogsági laktanya, a Ferenc József lovassági laktanya, a Tüzér-laktanya mellett ismertebb alkotásai: a vágóhíd épülete, a Luther udvari bérház, az Erzsébet-fürdő, s természetesen a Korona. Az 1870-ben felújított régi Koronát a város 1893-ban lebontatta, mert a megnövekedett igényeket nem tudta kielégíteni, felújításánál olcsóbb volt új épület elkészítése. Ekkor vetődött fel, hogy az új szállodát nem ide kellene építeni, hanem a mai Hunyadi utca környéki szabad telekre. Más elképzelés szerint itt, de úgy kell megépíteni a szállodát, hogy az egy teret zárjon körbe, s a Széchenyi utcai frontvonal nyitva maradjon, kialakítva mintegy kettős teret a belváros legszebb részén. Adler terve valósult meg úgy, hogy 1893-ban lebontották a régi, s 1894-ben pedig már megnyitották, felavatták az új Koronát. Az építési munkálatokat az Urschitz és Fia cég végezte, a belső berendezéseket pedig miskolci mesterek készítették. A Korona első bérlője Reidinger Béla lett, őt Bakos Károly követte, de az igazán nagy mester Böczögő József, aki 1938-ig volt a Korona mindenható ura. A Magyarság című lap így méltatta az érdemeit: „A város idegenforgalmának TAPOLCA ANNA-SZÁLLÓ KERESKEDŐK ÉS GAZDÁK KÖRE NEMZETI KASZINÓ Céges levélpapír részlete, 1912 201
