Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Vendéglátás „szíveslátás"

Ádler Károly épületterve 1896-ból

fellendítésében érdemei igen nagyok. Országos hírű szállodát és az ország határán túl is híres konyhát tartott fenn . . . Nemcsak jó konyhával, előkelő terítéssel és tálalással is kitűnik. A miskolci Böczögő olyan fényes ünnepi lakomát tudott rendezni a Koronán, mint Budapesten a Duna-parti nagy szállodákban." Ezt a vendéglátást többször élvezte Móra Ferenc is. Böczögő több éttermet, kávéházat, avasi pincét bérelt és iránvított, míg 1938-ban csődbe jutott. A város méltatlanul cserbenhagyta, ő pedig elment Miskolcról. Nevét Tapolcán - ahová az Anna Szállón keresztül is kötődött - 1992-től utca idézi.

A Koronát 1938-tól az épület államosításáig a Janits testvérek bérelték és vezették. Az államosítás és az azt követő időszak külön fejezete a Korona történetének. Itt csupán annyit említek

meg: Korona helyett Kossuthra változtatták a nevét, majd 1953-ban Avasra. Indoklása a következő volt: „A tömegszervezetek és a dolgozók egyértelmű kívánsága, hogy a Kossuth Szálló és Étterem elnevezés sürgősen meg legyen változtatva mivel történelmi nagyjaink neve vendéglátóipari üzemegységek cégéréül nem szolgálhat. Ezért kérem, hogy változtassa meg az elnevezést és haladéktalanul gondoskodjon a Kossuth felirat eltávolításáról". Néhány nap múlva a homlokzaton Avas felirat volt olvasható.

A 19. és 20. században, a régi és az új Koronának központi része volt a belső udvar, amit a tervezők a rajzokon, a látogatók a helyszínen egyaránt „kert-nek neveztek. Színes történetéhez adatokat szolgáltat naplójában Szűcs Sámuel miskolci ügyvéd. Leírja, hogy 1882 december elején megalakult Miskolcon a „Korcsolyázó

202