Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Az iskolák
A zenepalota történetéről (Bartók Béla tér 1.) Az Erzsébet térhez hasonlóan a Bartók tér is feltöltött malomárkon, illetve lebontott malomhelyen alakult ki. Míg előbbi esetben a Papmalmot rombolták le a múlt század utolsó éveiben, itt az ún. Bükk-malmot szüntették meg. A zenepalota és a zálogház közötti területen a Szinvából két árok vált ki, s a hosszabbik tért vissza a mai Erzsébet téren. Az itteni malom a 19. század első harmadában megszűnt, a malomárkot feltöltötték, beépítették. Működött itt uradalmi mészárszék, s néhány kisebb házzal övezve kovácsműhely is. Az 1878-as árvíz a körA zeneiskola homlokzata 1928-ban nyéken mindent rombadöntött, megnyitva ezzel a rendezés és újraépítés lehetőségét. A tér mai formájának kialakulásában meghatározó volt 1895/96-ban a Hunyadi u. 8. szám alatti kétemeletes bérpalota felépítése. A tér keleti oldalának épületeit az árvíz után újraépítették, s még 1895-ben is földszintes lakóházakat és gazdasági építményeket találunk itt. Soltész Nagy Kálmán polgármester időszakában a házakat lebontják, a telek a város tulajdonába kerül. 1912-ben nagyon komoly összegért megvásárolja Lichtenstein László, s itt épül fel a főispán! palota, amelyben később helyet kap a zálogház is. Az eklektikus oldalhomlokzatú épület a tér egyik meghatározó eleme. A tér nyugati oldala beépítésének története 1907-ig nyúlik vissza, amikor a város tervpályázatot hirdetett a zenepalota és a női ipariskola felépítésére. 14 tanteremre, 2 igazgatói és 2 iskolaszolgai lakásra szólt a kiírás. Mindenki előtt világos volt, hogy „a zeneiskola hangverseny- termének legalább olyannak kell lennie, mint a Korona, vagy a Horváth-szálló (a Széchenyi- Kazinczy u. sarkán álló Három Rózsának ekkor ez volt a neve) nagyterme." A tervek elkészültek, de a helykijelölés váratott magára. Intő példa volt a népkerti Vigadó, amely „egyetlen terem, meg egy öt méteres terasz, elhibázott építkezés, egy juh-hodály az egész", s csaknem annyiba került, qaint amennyi rendelkezésre állt az összehasonlíthatatlanul nagyobb zenepalota felépítésére. Több, mint másfél évtized után a város ezt az ún. Hercz-féle telket vásárolta meg s 194
