Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Az iskolák

A „Miskolczi Református Gymnásium" (Kálvin János u. 2.)

„Városunk első tanintézete az ev. ref. főgimnázium elhagyta azt az ódonszerű, ősi hajlékot, mely századokon át meleg fészke volt a tudománynak, a nemzeti művelődésnek, mely annyi jeles embert nevelt a magyar hazának. Átköltözött az új, díszes modem palotába, mely a régi hajlék mellett épült. Egymás mellett áll a két épület. Egyik a múlt, másik a jövő képe, záloga" - írta a Szabadság című lap az 1899. szeptember 17-i avató ünnepélyről.

1894-ben vetődött fel először, hogy az ősi, már kinőtt helyett új gimnáziumot szükséges

építeni Miskolcon. Ez viszont csak jelentős társadalmi összefogással, állami segéllyel volt elképzelhető. A régi iskola fenntartásához 1889- től az állam is hozzájárult, de mivel a támogatás nem érte el az évi költségek felét, így az intézkedési és rendelkezési jog továbbra is a református egyházat, illetve a Tiszáninneni Református Egyházkerületet illette meg. Az egyházkerületi főhatóságot Kun Bertalan püspök képviselte, míg az iskola igazgatótanácsában olyan személyekkel találkozunk, mint Horváth Lajos ország- gyűlési képviselő, Lcvay József költő, Porcs János

Az evangélikus református főgimnázium, 1901

177