Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Az iskolák
történész, vagy az iskolaigazgató Kmács Gábor. Ebben a testületben vetődött fel 1895-ben, hogy Kun Bertalan püspök lakását és telkét ajánlja fel az egyház iskolaépítésre. Ehhez társult a közoktatási minisztérium, a város és a vármegye támogatása. Az iskola első tervét Alpár Ignác fővárosi műépítész készítette, majd a végleges terv és költségvetés már Ádlcr Károly miskolci építész munkaasztaláról került ki. A kétemeletes épület tehát a korábbi püspöki lak helyén épült, s új utca kialakítását is szükségessé tette az Alsó- és a Felső-Papszer között. Az épület lépcsőházának baloldali falán márványtábla hirdeti: „A nevelés és tanítás czél- jaira építette a miskolczi ev. ref. egyház a magyar állam, Miskolcz város és Borsod-vármegye segélyével Magyarország fennállásának ezredik évében. 1896." A tábla dátuma természetesen nem az átadásra, hanem az Ádler-féle tervek elkészítésére és jóváhagyására vonatkozik. Ennyi „kegyes csalás" a millennium évében pedig megbocsátható volt. Az eltelt évtizedekben az utca neve éppúgy változott, mint az iskola elnevezése. A mai Kálvin János utca 1991 előtt Rudas László, 1952 előtt Kálvin utca, azt megelőzően pedig Iskola utca volt. Az iskola neve is többször változott: 1906-ig Ev. Református Főgimnázium, 1906-1924 között Református Főgimnázium, 1924-1935 között pedig Református Reálgimnázium. 1936-ban felvette egykori tanulójának, majd tanárának, Lévay Józsefnek a nevét. 1948-ig állt a homlokzaton: Ref. Lévay József Gimnázium. Ez után két évig Állami Lévay József Gimnázium, majd Mikszáth Kálmán nevét viselte, s 1953-ban összevonták a Földessel. A bejárati lépcsőházban a korábban említett mellett, másik márványtábla hirdeti: „Iskolánk fennállásának 125. évfordulóján megemlékezésül 1971. május 6. a Zrínyi Ilona Gimnázium tanárai és diákjai." Ez világosan utal arra, hogy az iskola jogelődjének az 1846-ban alakult ref. leánynevelő intézetet tartotta. Néhány névváltozás után a Ti- száninneni Református Egyházkerület Leány- gimnáziuma Tóth Pál nevét vette fel, aki 1873-tól 1903-ig volt igazgatója az iskolának. Tóth Pál (1843-1903) olyan kiemelkedő személyisége volt Miskolc iskola- és művelődésügyének, hogy emlékét köztéri szoborral kívánták egykor megörökíteni. Az elképzelés szerint egészalakos szobra a Palóczy utcán, Deák Ferenc, Lévay József és Szemere Bertalan „társaságában" állott volna, a róla elnevezett iskola előtt. Tóth Pál nevét az iskola 1938-1950 között őrizte, majd 1950-1957 között Vámos Ilonka lett a neve, 1957-től pedig Zrínyi Ilona Gimnázium. Ez természetesen már az egykori Ref. Főgimnázium 1899-ben emelt épületében. A Tóth Pál iskola helyén és részben környékén, a Palóczy László-Dózsa György utca sarkán napjainkban a Leánykollégium épülete áll, amely 1966-ban Krisztik Pál építész tervei alapján készült. Az iskolához számos érdekes alapítvány is kapcsolódott. Az alapítványt tevők közül pl. Debreczeny Dániel nevét utca idézi, a Bató családhoz számos történet, legenda kapcsolódik. Bató Istvánná 1900-ban felbontott végrendelete például előírja, hogy adományát, „a vagyont addig kell gyümölcsöztetni, míg az olyan összegre növekszik, hogy annak kamataiból az egyháznak minden tanítója 800 frt évi fizetést húzhat, s akkor tandíjat szedni nem szabad." Soltész Nagy Albert 1902-ben érvénybe lépő alapító okirata „Soltész Convictus" néven pedig főutcai házát és telkét hagyományozta az iskolára. Az iskola tehát egyházi telken, de végül is „közadakozásból" épült, neve is jó néhányszor változott. 178
